A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1890. július

Atád fiók egyház 5 frt, Nagy-Dobsza 1 frt 65 kr., Szomajom 1 frt 30 kr., Magyar-Újfalu 2 frt 85 kr., Galambok 2 frt, összesen 34 frt 48 kr. jött egybe, mely összeg ft. Kuhn Bertalan püspök (urhoz küldetett. A visontai egyház segélyéül adott Nt. Horváth József lelkész ur 130 frtot, mely összeggel eszközöltetett a lelkészlaknak átalakítása. Csertői leány egyház segélyezéséül Gr. Festetich Imre az iskolai tanterem újra építését, felszerelését teljesiti s fentartására évenként 50 frtot adományozott, nemes-kisfaludi egyház segélyezésére gr. Festetich Pál a tanítói lak és iskola épitésére adott 6 ezer cserépzsindelyt és 20 frtot. Jegyzőkönyvi kivonatban kérek ez utóbbiaknak köszönetet küldeni. II. Népiskolák. Az egyház és állam alapjai az iskolák. Már a régi világ magasabban álló férfiai jól tudták, hogy egy nemzetet nagygyá, hatalmassá, gazdaggá a jó iskolák tehetnek. Mily szépen emeli ki a szentirás fenmaradásra méltó emlékül azon nyilatkozatot, mely megdicsérőleg szól azon századosról, ki a népnek zsinagógát épitetett! Ne csudálkozzék a mélyen tisztelt közgyűlés, ha ily felfogással bírálva egyházmegyénk népiskoláit, sokak előtt kivánatos bírálatnál szigorúbbat alkalmaztam egyházvizsgálat alkalmával. Legyenek meggyőződve a tanitó urak, hogy a mily nagy tényezőnek tartom egyházi és állami életünkben az iskolánkat: éppen oly szükséges, nélkülözhetlen, tiszteletie méltó egyéneknek tekintem a tanítókat, kik áldást vagy átkot szerző erők a gyülekezetben, egyetemes egyházban, községben és államban. Nem volt szándékom soha elismerés nélkül hagyni a tanítói karnak buzgó tagjait, de nem tartom buzdító eljá rásnak az érdemetlent elismeréssel jutalmazni, s a néptanitás kárára meghagyni azon téves felfogásban, hogy kötelességének teljesen eleget tett, mert nemcsak meg nem rovatott, de lelkiismerete hallgató vádolása daczára kénytelen elfogadni a meg nem érdemelt elismerést. A mult évben kifejezést adtam annak, hogy a köt lelkészi birálatot nem tartom elfogadhatónak a népiskolai tanítás színvonala milyenségének megítélésében, nem tartom pedig elfogadhatónak azért, mert kilencz egyén a legjobb esetben is kiiencz-féle mértéket használtait; és nincs viszonyítás az egyik és másik kör ugyanazon osztályzatba sorozott iskolája között s ezért gyakran megtörténik, hogy egyik körnek harmad osztályú iskolája, egyenértékű a másik körnek másod osztályú sorozott iskolájával.