A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1889. augusztus

nem találtam : mindegyik esetben az intézkedést megtettem ; ha czélt nem érek, jövő közgyűlésre névleges jelentést teszek Egyetlen egyházban sem jelentetett, hogy az elöljárók kötelességeiknek nem telelnek meg ; söt mindenütt dicsérettel emlittetett, hogy az egyházi elöljárók tisztességes életű, józan gondolkozású,. vallásos, jó példát mutató egyének. Minden egyházban törvényesen választott presbyteiium kormányoz ; csak a gondnoki hivatal viselése alól vonogatják magukat a választottak, melynek okát részint abban találtam, hogy az egyházszükségleti pénz közmunka általi beszerzése helyett az egyháztagokra való egyházi adó kivetésének, illetve a pénz beszedésének munkája, kellemetlenségei, részint a lelkészi és tanitói földek munkáltatásával való időpazarlásuk tekintetbe vétele riasztja el az egyéneket a hivatal viselésétől. Alig egy pár gyülekezetet találtam, hol szabályrendeletileg volna megállapítva a gondnoki hivatal viselésének határideje; többnyire szokás szerinti egy évet szolgál csak az egyház gondnok ; nem csekély kárára az egyházaknakés hivatalnokoknak. Világi hatósághoz csak három helyen kellett fordulni a hivatal elfogadásától való vonakodás miatt, mely körülmény hitfelekezetünk tagjainak önkormányzatra képesitettségét tanúsítja. Az egyházi hivatalnokok és egyházi elöljárók között — alig egy pár kivétellel — békesség, egyetértés uralkodik ; kivéve három négy egyházat, hol nem lakozik a szeretet lelke, kiknek keresztyénsége zengő érez és pengő czim balom. Fájó érzéssel emlékezem meg különösen két gyülekezetünkről, hol az egyház hajója már már elmerüléssel fenyegethetik ; honnan rémesen hangzik a vészkiáltás: „Uram! tarts meg, mert elveszünk"; hol aluszik a Krisztus, és felébredését sem akarják a hajó népei ; sőt addig nmnt már a vérrel, drága áron szerzett hit iránti hidegség, hogy tékozló fiu módjára távozni készek az atyai örökségből. E sötét kép mellé helyezem ama kellemest, melyet ecsetelt a homok szent-györgyi egyház elöljárósága, midőn anyaegyházzá lételének százados ünnepélyét igazi lelkesedéssel és buzgósággal mult julius hónapban ünnepelte. Egy szomorú tapasztalatot szereztem körutam alkalmával, melyet elhallgatni felekezetem és nemzetein elleni bűnnek tartanék. Egyházaink legtöbbjében fogyunk számban, anélkül, hogy az apadást az eröbeui gya rapodás ellensúlyozná. A tudatlanságból származó ferde felfogás és enilithetlen titkos bűnök irtó hadat indítottak a magyar faj és a majdnem kivétel nélkül ehez tartozó reform, vallású keresztyén felekezet ellen, Legyetek éberek őrállói népünknek ; vigyázzatok lelkészek, tanítók ; nép értelmesei! ne engedjétek fajunknak önkezeivel ásni meg sötét sírját. II. Iskolák Egyházunk veteményes kertjeire, a népiskolákra esperesi körutam alkalmával kiválóan kiterjesztettem figyelmemet: négy iskola kivételével egyházmegyénk minden iskoláját megtekintettem; mert ugy vagyok meggyőződve, hogy az iskola alapköve az egyháznak Korunk, — nem egészen ugyan oly mértékben, mint kellene, — de 'a múlthoz képest sokkal nagyobb szeretettel ölelte fel keblére ak iskola-