A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1884. április

12 Kán. visita alkalmával, ez évben is, megtekintettem a gym benlakást, az egytittétkezést, a konyhát, a tan- és muzeum helyi ségeket, a rajztanitást és az ujonan alkalmazott tanár urak előa dásaikat. A tapasztaltak reményi hetük. Intézkedtem az érettségi vizsgák megtartása tárgyában is, re ménylem egyúttal érettségének fogja jelét adni fögymnasiumunk is S most már, miután fögymnasiumunk eléggé látogatott s ig] bizalomnak örvendő, — más felekezetűek adván a tanuló ifjúság nagyobb contingensét; a mi azt igazolja, hogy nem csak feleke zeti. hanem hazai kultúrai érdeket szolgál. — nincs egyébb hátra minthogy a fönebb jelzett, a Festetics gróf ő méltóságával meg beszélt teendők keresztül viteléhez, adja felhatalmazást az egyház megye, a gymn. jg. tanácsának, istápolja az intézet ügyét, fejlessz érdekeit, teremtsen minél több párfogót számára s látva, hogy a: eddigi eredmény olyan, hogy magában hordja a teljes siker biz tositékát: olvadjon fel a még hideg szivek jégkérge, s miként a ta nitói kar, önkörüleg tett, tegyen intézkedést az egyházmegyei lel készi kar is, hogy én is bevégezhessem a munkát s elmondhassam látván szemeimmel szivünk óhajának megtestíilését: „Most már bc csásd el uram a te szolgádat, békességgel !" Békességgel! . ... Engedjen megállapodnom a t. közgyűlés e szónál, hogy evar geliomi jelentőségét hangsúlyozhassam. Egyházmegyénkben, miért lepleznek ? a közügyek iránti érdek lődés, a mily elismerésre méltó, oly sajnálatos, hogy higgadt, fér fias, az evang. híveihez méltó, a szeretet vallását hirdető s a „le gyetek szelidek és alázatosak" jérusi elvet prédikáló lelkipásztorok tói oly joggal várható tárgyias atyafiságos tanácskozások helyett nem egyszer az emberi szenvedélyeket, e rosz tanácsadót, engedjül szerepeltetni, s oly jeleneteket engedünk előidézni, melyek nemcsa hogy nem épületesek, de félő, hogy romlásunkra fognak vezetni. Engedje meg tehát a közgyűlés, hogy ezzel zárjam elnök előterjesztésemet: „íme, mily szép és gyönyörűséges dolog az atyafia békés együttlakozások!" azért: „kövessük az igazságot, a leitet, a szc retetetj a békességet] a kérdéseket, melyek háborúságot nemzenek, megvessü) tudván, h°e>l' aZ u

r szolgájának nem szabad háborogni, lj

an

e"

1 olv annak ke, lennie, a ki alázatossággal tanítsa azokat, a kik ellenkező értelemmel vannak! (Pál. II Tim. 2 Rom. 22, 24) Én pedig a halottaiból feltámodot Üdvözítőnk eme szavaival: „Békesség nektek!" köszöntöm a köz gyűlést és üdvözlöm önöket ! Körmén dy Sándor, esperes.