A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1882. április

- 4 Pedig nem csekély jelentőségű, az annyiszor elnyomott, érdekeiben megkárosított, — kifosztott szegény magy. prot. egyházra s benne a nemzeti közmivelődés érdekére nézve, az alapok és alapitványok, illetve vallási és iskolai alap, — mely mintegy 10 millió tőke, mintegy 110 ezer hold instruált birtok, mi szintén 10 milliót képvisel s vagy 60,000 hold erdő, a mi ugyancsak 10 millió értéknek felel meg ; s a miből a Horvátok része, botor könnyel müséggel kiadatván, s a mi Erdélyt nem érintvén, belőle a szorosan vett Magyarország lakossága y

3-dának a 3 millió protestánsnak egyháziskolai érdekeit, — hogy az 1848. XX, t. cz. is, súlyos hazai viszonyaink közt is lehetőleg ténnyé váljék — évi fél millióval lehetne istápolni. A képviselőház 1870 ben azért rendelte el az alapok és alapítványok ügyének okmányokon alapuló vizsgálatát, s azért rendelte kinyomatni a bizottságok jelentéseit, hogy a hazai közvélemény hozzászólásával érlelje az ügyet a végkifejlés stadiumára; s ime, midőn a magy. prot. egyház zömének intelligentiája képviselete együtt van, midőn látja, hogy a kiküldöttségek által egybeállítva, az elhatározásig megvilágítva immár az iigy s hogy a néma gyermekét nem értő anya mostoha intentiókra sarkaltaték: az együtt levő ref. egyház, mégcsak a fölött sem tanácskozik, hogy „quid facturi" de még a fölött sem, hogy „quid consilii", holott mellette a jog, a positiv törvény, a gyakorlat, a „salus rei publicae". Deák és Klauzál nyilatkozatai 1848-ból, Ghiczy és társai kíildöttségi véleménye 1870-ből, Ghiczy K. jelentett véleménye: „Nem hagyható figyelem nélkül, azon igen fontos körülmény, hogy akkor, a midőn az egyházi javadalmak részére királyaink által az állami javakból, a legtöbb alapitvány tétetett, az országnak minden lakosai ugyanazon egy vallást követték s igy ezen alapítványok, az akkori idők körülményei szerint s fogalmai szempontjából, akkoron csakugyan az ország összes lakosainak javára tétettek ; idő jártával azonban ezen viszony megváltozott, az országlakosainak nagy része nem tartozik azon hitfelekezothez, mely különféle történelmi tényezők összemuködése folytán az emiitett alapítványok birtokában maradt s ezen alapítványok most már kizárólag az ország lakosai csak egy részének előnyére szolgálnak. Ez állapot sem az igazsággal, sem a méltányossággal nem egyeztethető meg, melyek egyiránt követelik, hogy a nemzet közös tulajdonából, az összes nemzet közös javára tett alapítványoknak