A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1881. augusztus

-Sikeresem fel, s ha a tanító urak mulasztási napló vezetésének biztosságát elfogadhatom, ugy egész örömmel jegyzem fel, hogy haladásunk alig hágy fen kívánni valót, mert különféle gyermek betegségek daczára a mult félévi 57,936 napi mulasztás mellett, 18,216 nappal kevesebb, tehát ugyanennyi mérleg javulási eset fordult elo. Tanítóink adják ezen kimutatásokat s felkeli tennem, hogy e téren is biztos s hiteles adatokat szolgáltatnak, nem csak, hanem, ha a tankönyvek legnagyobb részt be vannak szerezve, a taneszközök használva, s a mi legnevezetesebb tényező, a gyermekek látogatják is az iskolát, sokkal jobban, mint előbb, hogyan lehetséges az, hogy a mult év hason felében 16 jeles, most csak 9, a „ „ „ „ 34 jó, most csak 31, ily eredményt felmutató iskolát találtak körfelügyelőink ? Ha igaz a rendes iskoláztatás vagy ennek bizonyítéka a mulasztási napló, miért van, hogy Kapós vidék több iskoláiban tanulók hiánya miatt szigorlat sem tartathatott ? ... Sokat időztem a mulasztási napló körül, de kell erre figyelmet fordítani n. t, közgyűlés, mert már is több oldalról tapasztaltam visszaélést az iskola mulasztási napló vezetése körül, sőt ma már feltehető a kérdés, az iskolai osztályozások körül, hogy tanítóink szorgalma lankadt-e meg? vagy iskolamulasztási jegyzeteik liitelesek-e ? mert tény, bogy a taneredmény alább szállt! Van még e téren egy nagyobb árny, sőt ^ talán a mi hiba e téren előfordul, mind ezen egyben öszpontosul. Ertem, pedig e setét árny alatt a kaposvári járás szolgabírói hivatalát, hol talán még a közoktatási törvény létezését, s a megyei e tárgyban keltezett rendeleteket sem ismerik, mert különben lehetetlen volna, bogy e járás majd mindenik iskolájából jelentenek, iskolába soha nem járó tanköteleseket, — Kapos-Mérőből 21-et — stb. iskola mulasztásokat pedig oly számban, mely az összes egybzm. mulasztásoknak 6/

1

0-d részét képezi. Nagy tiszteletű közgyűlés! Ott, hol egy szolgabírói hivatal, évek óta, a tanügy országos érdeke iránt, ha nem határozott rosz akaratot, hanem a tehetetlenség netovábbját érezteti, a legszentebb nemzeti s humanistikus ügy iránt, elég szomorú, de protestáns érzületünk, sőt hivatásunkból folyó kötelesség, hogy a n. m. magy. kir. közoktatásügyi minister urnái másodizben is zörgessünk. Ha a protestantismusnak életkérdése az iskola, ugy követelőleg kell fellépnünk, a jelzett szolgabírói hivatal ellen, mert ezen járásban a közoktatási törvény csak írott malaszt.