A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1881. április
— 13 tütt szerződésünk felbontására vonatkozólag őszi gyűlésünkben hangoztatott felfogásunkat igazolja. A nm. vallás és közokt. minister ur, a kinél küldött társammal, gymnás. biz. elnök id. Csorba Ede úrral, még az őszön fogadtatást nyertünk, már akkor kilátásba helyezte kérelmünk foganatosítását a közelebbi konventi ülés alatt marcz. 9. pedig gymnásiumunk iránt jó hajlamának tényleges jelét is adta, midőn a fentidézett napon kelt leiratával a szerződést tényleg feloldotta akkép, hogy a Belevári féle 10.000 frtnyi összeg kamatjait is 1880. szept. 1-től fogva rendelkezésünkre visszabocsátotta; az összes állami építkezéseket pedig örökre és ingyen átengedte; azon hazafias feltevését hangsúlyozta, hogy reményli, miszerint Csurgó, mint eddig is, egy századon keresztül volt, ugy jövőben is vég erődje lesz nemzeti közművelődésünknek, mely magas kormányi nyilatkozat, mig egyfelől elismerést szavaz tanintézetünk múltjának, más részt zálogát adja a jövője iránti bizalomnak is. Emáncipáltatván igy gymnásiumunk eddigelé nyűgözött helyzetéből, sőt fejlődési tért s anyagi gyarapodást is nyerve, tőlünk függ immár, hogy ezen intézet, melynek annyian köszönhetik önök s számosan mások a hazában müvelődéslik előnyét s mely annyi szolgálatot tett a hazai közművelődésnek, az alapító nagy férfin intentiójához kiven s taláu mérhetlen vagyonnal rendelkező s tanintézetünk iránt az alapító előd mély rokonszenvét is örökölt neves s lelkes utódok gyámolitásával is — ne puszta irott határozatunkkal többé, hanem tényleges áldozatainkkal oda emeljük, a hova emelni 1879. aug. 19. közgyűlésünkben egész lelkesedéssel elhatároztuk, főgymnásiummá t. i., hogy az 50.000 lélekből álló egyházmegyének legyen méltó szellemi fókusa, a nemzeti közművelődésnek egy hivatásához méltó végerődje, az alapító Festetich családnak „aere perennius monumentuma"; mely a mig megnem lesz, nekem nincs nyugodalmam, de mely hogy meglesz, ha önök is komolyan akarják, van rendületlen hitem és bizodalmam, hitem a méltó s igaz szándékot megsegítő gondviselésben, mely eddig is minden nemes feltételeimben kegyelmével gyámolított s bizodalmam az egyházmegye akarat erejében. Végre kérem az őszi közgyűlés helyének meghatározását. Legyen az Ur kegyelme s áldása velünk s szent lelke tanácskozásunk és határozásainkkal! Kelt Hedrahelyen 1881. april hó 3. Körmendy Sándor, esperes.