A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1881. április

— 13 ­tütt szerződésünk felbontására vonatkozólag őszi gyűlésünkben han­goztatott felfogásunkat igazolja. A nm. vallás és közokt. minister ur, a kinél küldött társammal, gymnás. biz. elnök id. Csorba Ede úrral, még az őszön fogadtatást nyertünk, már akkor kilátásba helyezte kérelmünk foganatosítását a közelebbi konventi ülés alatt marcz. 9. pedig gymnásiumunk iránt jó hajlamának tényleges jelét is adta, midőn a fentidézett napon kelt leiratával a szerződést tényleg feloldotta akkép, hogy a Be­levári féle 10.000 frtnyi összeg kamatjait is 1880. szept. 1-től fogva rendelkezésünkre visszabocsátotta; az összes állami építkezéseket pedig örökre és ingyen átengedte; azon hazafias feltevését hangsú­lyozta, hogy reményli, miszerint Csurgó, mint eddig is, egy századon keresztül volt, ugy jövőben is vég erődje lesz nemzeti közművelődésünknek, mely magas kormányi nyilatko­zat, mig egyfelől elismerést szavaz tanintézetünk múltjának, más részt zálogát adja a jövője iránti bizalomnak is. Emáncipáltatván igy gymnásiumunk eddigelé nyűgözött hely­zetéből, sőt fejlődési tért s anyagi gyarapodást is nyerve, tőlünk függ immár, hogy ezen intézet, melynek annyian köszönhetik önök s számosan mások a hazában müvelődéslik előnyét s mely annyi szol­gálatot tett a hazai közművelődésnek, az alapító nagy férfin intentiójá­hoz kiven s taláu mérhetlen vagyonnal rendelkező s tanintézetünk iránt az alapító előd mély rokonszenvét is örökölt neves s lelkes utódok gyámolitásával is — ne puszta irott határozatunkkal többé, hanem tényleges áldozatainkkal oda emeljük, a hova emelni 1879. aug. 19. közgyűlésünkben egész lelkesedéssel elhatároztuk, főgym­násiummá t. i., hogy az 50.000 lélekből álló egyházmegyének le­gyen méltó szellemi fókusa, a nemzeti közművelődésnek egy hiva­tásához méltó végerődje, az alapító Festetich családnak „aere pe­rennius monumentuma"; mely a mig megnem lesz, nekem nincs nyugodalmam, de mely hogy meglesz, ha önök is komolyan akarják, van rendületlen hitem és bizodalmam, hitem a méltó s igaz szándé­kot megsegítő gondviselésben, mely eddig is minden nemes feltéte­leimben kegyelmével gyámolított s bizodalmam az egyházmegye aka­rat erejében. Végre kérem az őszi közgyűlés helyének meghatározását. Legyen az Ur kegyelme s áldása velünk s szent lelke ta­nácskozásunk és határozásainkkal! Kelt Hedrahelyen 1881. april hó 3. Körmendy Sándor, esperes.

Next

/
Thumbnails
Contents