A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1878. augusztus

- .11 történelmi szükségkép előállott s így történelmi jogosultságot nyert ellentéte. A protestantismust ugy fogva fel tehát, mint haladást, kijelentem : hogy a zászlót, melynek eddig igénytelen közharcosa voltam t. i. a haladás zászlóját, melyet önök bizalma most kezemben adott, a protest,^ ezen egyik erődjének, e. megyénknek fokára ezennel ime kitűzöm, kitűzöm pedig azon szent elhatározással, hogy ahoz keblem egész melegével hivleszek : lankadatlanul hiv, mely mellett a harcban eleshetem, a haladás még ezernyi akadályai által le is győzethetem, de a melyet elhagyni, meggyalázni, bizom a minden erő s kegyelem kutforrásában, Istenben, nem fogok soha. Nehogy azonban fólremagyaráztassam, kijelentem, hogy prot. egyházi haladás alatt nem értek mást, mint a protenstantismusnak öalényegóből folyó, — tehát természetének mint érdekeinek megfelelő szükségesség által indokolt s igy őt célja felé vezérlő folyton fejlődését. E felfogást egyházmegyei életűnkre s egyházkerületünkkel is protestantismussali viszonyára alkalmazva immár: esperesi működésemet első sorban a népnevelés—, a protestantismus ez életgyökerónek fejlesztésére forditandom: mert értelmes, vallásos, erkölcsös, munkás, egyházát, hazáját szerető, kötelesség érzetében tettre sőt áldozatra lelkesen kész népet, csak jó népiskolai ós egyházi nevelés adhat; hazánknak, egyházunknak pedig ilyenekké van szüksége. Mindent el fogok követni tehát, hogy a tankötelezettség ténynyó váljék elemi tanodáinkban, hogy legalább e. megyénk tanodáit ama sülyedósből, arait a közokt. miniszter jelentése a somogymegyei iskolákra nézve évről-évre jelez ^o^zSavon* ne hátra hanem előre haladjunk ; mert tanoncz nélkül tanodai oktatás, e nélkül értelmes nép, értelmikfelfogás nélkül katedrai oktatás nincsen: a tankötelezettség érzetének a népbe átültetése pedig egy országban sem történt meg kezdetbeni szigorú rendszabályok alkalmazása nélkül/ S reménylem, hogy a körülmények azon szerencsés összetalálkozása, mely szerént egyházmegyénk segódgondnoki székében ugyanazon férfiút van reményűnk továbbra is üdvözölhetni, akit megyénk alispányi székébe ismételten ültetett az ő ismert tevékenységét s erélyét megtisztelt közbizalom, megköanyitendi feladatom megoldását, melyet Somogymegye szolgabírói kara és közigazgatási bizottságától, nemcsak e. megyénk vár, de a törvény, a haaa, a namzet érdeke, — jövője, — léte elengedethetíenfll követel: mert a kevés számú magyar s a még kevesebb protestantismus csak szellemi és erkölcsi fölényével gyakorolhatja hivatását, tarthatja fen önmagát. A tanodinak a tanító a lelke. Ha jó népiskolát akarunk, jó tanítókról kell gondoskodnunk. Azonban kérdem m. t. közgyűlési! lehet-e a prot. egyház specialis érdekeinek s a tanigányeknek megfelelő jó tanítói kart képezni prot. kópezdák s I*