A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1877. június, 1877. július, 1877. szeptember

b 1 a dombó-gárdonyi tanítói hivatalokat illető dijlevelek, melyek a f. évi e. megyei tör. széki ülés j. k. 18. sz. a. a ft. kerületre megerősítés végett felterjesztettek megerősítettek eredeti példányaik, az e. kerületi levéltárba betétettek hiteles másolataik pedig e. megyénk esperesi hivatalának átadandóknak mondatván ki. Tudomásul szolgái. c.) a í. évi egyházmegyei k. gy. j. könyvének 147. sz. a. a szennai és zs. kisfaludi egyházak által a gyűlésre azon kórelemmel beadott indítványok, hogy azokat a k. gyűlés az e. kerületre beterjessze, a ft. e. kerület által, mint a közintézetek iránt tüntetni igórt merev közöny helytelenittetnek; helytelenítését nyilvánítja a ker. gyűlés Matolcsi József lelkész ur eljárása felett is, mint ki a gyülekezetek elöljáróit izgató modorával a protestantismus sarkkövének megingatására a szeretet munkájának gyakorlásábani ellangy ulására serkenti roszalja nemkülönben egyházmegyénk eljárását is a mennyiben a tóveszmékterjesztésére eszközül ajánlkozott a helyett, hogy a tévútra térteket jó útra vezette volna, annyival is inkább, mivel e tekintetben a felizgatott kedélyeknek lecsillapítására az egyházkerület már tekintélyes bizottságot nevezett ki. A Mily mólyen sérti egyházmegyénket a ft. egyházkerület fent idézett j. könyvének azon kitétele, hogy „Téveszmék terjesztésére eszközül ajánlkozott" e. megyénk akkor, a midőn szintén fent nevezett két gyülekezetnek a superintententia elé szánt fölterjesztésében, csupán az egyes gyülekezetek és az egyházkerület közötti hivatalos közeg természetes is magától el sem hánthatott tisztét teljesítette ; s annál többet éppen nem tőn, midőn a zs. kisfaludi és szennai gyülekezetek felszóllalását, mi nden jelző szó használata nélkül, egyszerűen csak fölterjesztette; — annyira csudálkozik egyházmegyénk a ft. egyházkerület azon felfogásán, mely szerint „megütközésének" ad kifejezést afelett, hogy egyházmegyénkben a közügyek iránti érdekeltség oly fogra emelkedett, hogy egyes gyülekezetek is kellő figyelemmel kisérik az egyházkerület pénzügyeit s a létező a „tekintélyes bizottság kinevezése" által csak constatált hiányok kiderítésének s egyházmegyénknek s épp egyházkerületi képviselőinknek gyakori sürgetése dacára is évek óta húzódó pontos ügy tisztába hozatalának szükségességét jelzik akkor, a mikor uj áldozatok tételére hivatnak fel az egyházkerület által: holott a superintendentiát alkotó egyes gyülekezetektől, egyház alkotmányunk alapelvénél fogva a közügyekhöz, — saját felfogásuk szerinti — hozzászólás, az azok feletti őrködés egyes prot. emberrel is köz, veleszületett jogát elvitatni akarni, sőt csak akadályozni is, alapelveink megtagadása s a magyar prot. egyház életerének keresztül metszése volna a mely bárhonnét jövő törekvés ellenében egyházmegyénknek csak tiltakozása lehet és leend mindenha. Ép ugy csudálkozik egyházmegyénk azon is, hogy a ft. e. kerület nem tartja nagyon is természetesnek, s az érett öntudatossák jogosult nyilatkozatának a nevezet két gyülekezetnek azon eszme menetét, mely szerint