A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1875. augusztus, 1875. szeptember, 1875. október
- 48 litani, annál is inkább, mivel a kegyelemév is azon időtájban volt az illető által élvezendő. E kimutatás szerint a kisasszondi lelkész fizetett: 9 frt. 20 krt, Kálrnáncsai: 14 frt. 6 krt. Kis Bajomi 15 frtot, Csökölyi lelkész 25 frtot, — kijelentvén ,+ nt. Kacsóh Lajos ur, bogy az illetéknek azon részét, mely ezen itt említett összegek arányában reá esik, kész mindenkor lefizetni azon 25 frt. levonásával, melyeket Kis-Bajomban a nem önnön hibája miatt tartani kellett s. lelkésznek egy hónapra kiadni kénytelen volt. A kiküldötteknek magoknak is feltűnt azon aránytalanság, mely az elmarasztaló Ítéletben foglaltatik, ugy is: a kegyelemévi illeték 300 írtban lőu megállapítva s egyszersmind kimondva, hogy a kisasszondi lelkész Falusi János fizet 19 ft. 65 4|5 krt, a kálmáncsai Körmendy Sándor 80 frt. 60 3|ö krt, a kis-bajomi Kacsóh Lajos 102 frt. 62 s| 5 krt. s igy öszvesen: 202 frt. 89 krt. a csököli lelkész Mezey Pál ur által pedig fizetendő volna 97 frt. 11 kr. az-az, öszvesen 300 frt. —• inig ellenben a fenti kulcs szerint: kisasszondi lelkész Falusi Jánosnak: 9 frt. 20 kr. után 43 frt. 62 krt. kálmáncsai Körinendy Sándornak, 14 frt. 6 kr. után 66 frt. 68 krt. kisbajomi Kacsóh Lajosnak 15 frt. után 71 frt. 14 krt. csököli Mezey Pálnak 25 frt. után 118 frt. 56 krt. A küldöttség más kulcsot is kereset t. i. az 1867. évben életbe lépett e. megyei özvegy — árva gyámolda pénztárába évenként fizetni szokott illetéket. E szerint akisasszondi lelkész fizet évenként 5 frt. 15 krt. a kálmáncsai 8 frt. 25 krt. a kis-bajomi 9 frt. 33 krt. a csököli 13 frt. 37 krt. Mely kulcs szerint kellett volna fizetni ama 300 frtba Falusi János kisasszondi lelkésznek 5 frt 15 kr. után 42 frt. 80 krt. Körmendy Sándor kálmáncsai lelkésznek 8 frt. 25 kr. után 68 frt. 56 krt. Kacsóh Lajos kis-bajomi lelkésznek 9 frt. 33 kr. után 77 frt. 11 krt. Mezey Pál csököli lelkésznek 13 frt. 37 kr. után 111 frt. 11 krt. öszvesen 300 frtot. Úgyde a gyámoldai illeték szabályozása 1867. évben lépett életbe, amaz elmarasztaló Ítélet pedig 1865-ben lőn kimondva s igy e kulcs sem szolgálhatott alapul az ítélet hozatalánál. Minthogy tehát az el marasztalási Ítéletben hivatkozott kiszámítás a küldöttség kezére nem adatott s igy a kulcsot, melynek alapján a 300 frt. kegyelemévi illeték állapítva volt in égném határozhatta: a végrehajtást nem teljesíthette. Véleményezi azonban, hogy az elmarasztaló Ítélet kulcsául elfogadva a csurgói iskola részére évenként a lelkészek és tanítók által fizetni szokott illetéket, ehhöz képest a nt. emgyei kösgyülés a többször hivatkozott ítéletét oda módosítaná, hogy: nt. KaCSÓh Lajos ur csak is 71 frt. 14 krnak, s illetőleg az általa fizetett 25 frt. s. lelkészi dijnak levonásával, csak is 46 frt. 14 krnak lefizetésére köteleztetnék a