A Somogyi Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1875. március, 1875. április
- 62 — Tett, — Katona Mihály szinte segesdi lakóstól ugyanannyit, kiknek is az elöljáróság felszólítása folytán a vett felesleget visszaadta. 3-szor. Három izben úrvacsora kiszolgáltatása végett beteghez hivták, s nem ment el, azt mondván: „nem érek rá most, miért nem hivattak az ünnepekben, — különben ezek csak most akarnak Istenhez térni! most már késő!" ár-szer. Nemcsak vidéki de helybeli lakósoktól is többet vesz esketési dijul a megszabottnál még pedig különböző arányban. 5-ször. 1873-ik évben Tánczos János böhör.yei lakós leányát a templomból vasárnapi isteni tisztelet alkalmával kezénél fogva kivezette, ö-szor. f. évi február hó 7-én reggeli könyörgés alkalmával az imádságot megelőző ének után ismeretlen okból az isteni tissteletet nem végezve a templomból kiment daczára hogy imádkozm akarók voltak; ugyancsak az említett hónap 9-én reggel bár a templomba elindult s az ajtóig el is ment, még is templomi kötelmét nem teljesítette. Továbbá hogy özv. Bakos Samu • elnét nem temette el, még a templomhoz sem engedte vinni azon okból, hogy nem volt Istenházát gyakorló. Végre papi functiója alkalmával papi ruhát magára nem ölt: az elősorolt okoknál fogva t. Falusi János lelkészük itéletileg leendő elmozdítását kérik. E vádlevéllel kapcsolatban oivastatott t. Falusi János lelkész urnák az ellene felhozott vádakat példás életére hivatkozva gyengíteni akaró védirata. Még is a felmerült panasz folytán a Böhönyére kiküldetést nyert nt. Csire István és tek. Sárközy Dénes egyházmegyei tanácsbiró urak által felvett vizsgálati jegyzőkönyv és véleményes jelentés, nem különben nt. Csire István urnák mint esperes ur által ez ügyben kinevezett referensnek előadása. Melyekből, miután kiderült, hegy t. Falusi János lelkész ur a Gyenge Imre tanitó úrhoz indult elöljárókat, bár menetelük czéljáról tudomással nem Dirt, szóval megtámadta; miután saját beismerése szerint házasságkötések alkalmával — mellőzve a szabályrendeleteskönyv elutasitó azon világos tételét, melyszerint hirdetésért dij nem jár — illetéktelenül hirdetési dijat vett; miután a betegek látogatását — mely papi cselekvénynyel még a vallás iránt közömbös lágymelegek is megnyerhetők — elmulasztotta. miután a templomi székből istenitisztelet alkalmával önhatalmúlag kivezetett nő elleni eljárással tapintatlanságot tanúsított, miután özvegy Bakosné felett halotti tanítást nein tartott s az e mulasztás ellenében felhozott indoka helytelennek lenni felismertetett, s végre miután hivatalos functiok alkalmával a papi díszruhát nem használja, figyelmen kivül hagyván az LI. kánont mely parancsolja, hogy „az egyházi emberek tisztekhez illendő ruhát viseljenek:" e consistorium — azon enyhitő körülménynél fogva, hogy t. Falusi János ur ellen hasonló panaszok idáig föl nem merültek — bepanaszolt s jelen volt lelkész urat meginti, s komolyan figyelmezteti, miként továbbra hasonló cselekvényektől ovakodjék, s ugy a lelki