A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1944. augusztus

- Iii. Különösen fontosnak tartom a gyülekezetben a testvéri közösség ápolását, a lélek egységének munkálását, hogy a még nehezebb idők elkövetkezése esetén minden gyülekezet egy emberként, magyar református egyházunk pedig egységes tá* borként állhasson meg Isten kijelentett igazsága mellett. Tár* sadalmi elkülönülések, osztályok, foglalkozási ágak, vagyoni viszonyok szerint való tagozódások evangéliumellenes dolgok s épen nem illenek bele a mi egyházi alkotmányunkba sem. Az evangéliom tiszta és világos álláspontjára helyezkedjünk s annak a tanítását valljuk és hirdessük méltósággal. Nem ok nélkül hozom fel, hogv a munka megbecsülését és becsületét fokozott mértékben kell minden vonalon ki* emelnünk. Ehez a jogot és illetékességet Isten Igéjéből merít* jük, de a példánkkal kell e téren is világolnünk. Nemzeti lé* tünk sorsdöntő óráit éljük. Isten kegyelme után sok függ attól, hogyan álljuk meg helyünket a munka frontján. Refor* mátus anyaszentegyházunknak is létérdeke ennek a frontnak az erősítése. Egész egyházmegyénkre kiterjedő konferenciákat nem tarthattunk, de voltak körzeti konferenciák: Bakonyszentkirá* lyon ifjúsági, Pápán ifjúsági, Pázmándfalun presbiteri, Sop* ronban egyetemi hallgatóknak és középiskolásoknak, Tápon presbiteri, Kupon presbiíteri konfe rencia, Egeral ján most van megrendezés alatt presbiteri konferencia. Egy*egy ilyen talál* kozás összehozását szinte lehetetlennek tartottuk. És ime: »minden lehetséges a hívőknek«. Áldassék érte hitünk Feje* delme! A Ievente*ifjúság lelkigondozásával, leventelelkészek ki* nevezésével új tér és alkalom nyílott az ifjúsági munkára. Nagy szükség volt erre a kormányintézkedésre. Szeretettel kérem lelkipásztor testvéreimet, teljes odaadással végezzék ezt a !evente*munkát, mely áldott lehetőség ifjúságunk valláser* kölcsi alapon való nevelésére. Legfelsőbb törvényhozásunk arra az esetre, ha közgvű* lések megtartása lehetetlenné válnék, azok hatáskörét ráruházta