A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1942. augusztus

Tartalomjegyzék

— VI. — Szórványgondozásunk fejlődőben. Itt a fuvarköltség okoz gondot. Amit e címen a lelkipásztor esetleg a kongruában kap, az elenyészően csekély e célra. Az anyaegyházközséget nem lehet azzal terhelni. Csak egy megoldást látok lehetőnek: szórvány* híveinket e célra igen kis mértékben megadóztatni, — bár kez* detben veszély is van ebben, — s az egyetemes konventtől meg* felelő szórványgondozói missziói segélyt kérni. Ügy gondo* lom, hogy az országos közalap e célt inkább szolgálhatná, mint a nagy és erős egyházak lélekszám után, tehát fordított arányban való segélyezését. V. Külön jelenteni valóim. Adásztevelen Csonka Árpád k.*tanító ellen olyan súlyos természetű feljelentést adott be a presbitérium, hogy az elnökségnek fel kellett függeszteni viselt hivatali állásától. A felfüggesztés fenntartása vagy megszűnte* tése felett a birósági ülés fog határozni. Cseiényben a baptisták megkezdették az egyházunkba való visszatérést, az elmúlt év fo* lyamán kettő tért vissza. A Nőegylet lelkészné vezetésével el* ismerésre méltó tevékenységet fejtett ki, szegényeknek ruhát adott 126 P, harctéren küzdő honvédeknek szomagot küldött 180 P értékben. Leányegyesület is működik tanítónők vezetésé* vei. Somlóvecse gondozását a csöglei lelkipásztor hűséggel végzi. Hét tanköteles gyermekünk van ott, kik nem jártak iskolába, mert a községben most már semilyen iskola sincs. Minden való* színűség szerint községi iskolát fognak felállítani, mellyel kap* csolatban egyházunk érdekeinek megvédésére minden lehetőt el kell követnünk. A hitoktatást a lelkipásztor úr — a nagyalá* sonyi gyermekekével együtt — teljesítette. — Györszemerén aggasztó állapotok vannak. Az egyházlátogató küldöttség előtt megjelent hét egyháztag s megbizottuk előadta, hogy nekik és az egyháztagok 90°/o'*ának az a kérése, hogy az egyházi hatóság szüntesse meg azt az áldatlan állapotot, ami a gondnoknak és néhány presbiternek a lelkipásztorral való torzsalkodása miatt az egyházközségre nehezül. Szerintük az egyháztagok nagy része meg van elégedve a lelkipásztorral, ellenben botrányosnak állít* ják a gondnok viselkedését a templomból való állandó elmara* dásával és urvacsoraosztás alkalmával, amikor szintén nincs a templomban, hanem a templomajtóban várja, hogy mikor jön* nek ki a hivek az úrvacsoraosztásról. Előadták azt a kívánságukat is, hogyha másként rend és egyetértés megteremtése lehető nem