A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1942. augusztus

- 34 ­szolgáltatókat, közöttük Bakonyszentkirálv, Ho­mokbödöge, Csetény, Dudar, Takácsi vallások­tatóit, hogy a jelentő- és kérdőiveket pontosan töltsék ki az iveken olvasható utasításnak meg­felelően. , 17. A pápai ref. egyházmegye tanügyi bizottsága, mely egyben vallásoktatási szakosztály is, tárgyalta az egyetemes konvent 297—1941. számú határozatával a konventi jkv. 11. sz. mellékleteként közzétett és hozzá­szólás végett az egyházmegyékhez beküldött »szabály­rendelet a nem ref. iskolákban folyó ref. vallástanítás­ról és vallásos nevelésről és ezek felügyeletéről« s ja­vaslatára a pápai egyházmegye közgyűlése hozzászólá­sát a következő határozatba foglalja: A szabályrendelet valláspedagógiai vonat­kozású rendelkezéseit elismeréssel fogadja. Ál­talában az egész tervezetet olvan kezdeti alko­tásnak tekintő amelyet az alkalmazás., az élet szűkíthet is, tágíthat is s mint ilyet készséggel elfogadja. Szükségesnek tartja azonban, hogy 1. a 3. és 4. § ellenmondása kiküszöböltes­sék, amire nézve elegendő lenne a 4. § végén ennyi toldás: Lásd a 3. és 19. §-t. 2. A 19. § így kezdődjék: »Református leányegyházat magába foglaló községben a pre­orans tanító tiszte a vallástanítás a nem ref. elemi iskolákban is. Fiókegyházakban, szórvá­nyokban és ...« tovább a tervezet szövege sze­rint. Ezt a betoldást pénzügyi okok teszik szük­ségessé. 3. A 14. § eme tilalma: »Bármilyen alkal­mazású vallásoktató lelkészre vonatkozóan sem állíthat fel a szabályrendelet olyan követelmé­nyeket, melyek a vallástanítástól elvonnák a vallásoktatót«, — eléggé megkötik a szabály­rendeletet alkotó »egyházi testület« (II. tc. 3. §) kezét a cél érdekében, — a § további szavai elhagyandók. Semmi sem teszi indokolttá, hogy ugyanaz a 14. §, mely fentebb azt mondja: »A

Next

/
Thumbnails
Contents