A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1940. május

— 82 — József nyárádi, Laczó Sándor pápadereskei, Szentes Károly rédei, Döbrössy József tápszentmiklósi és Somogyi István kupi tanítók. 1. A közgyűlés résztvevői a 63. dicséret 1. versét énekelték, mely után nt. Kiss Zoltán t. ü. b. elnök buzgó imában kérte Isten gazdag áldását a közgyűlés munkájára. Ima után ismét felzengett a dicséret hangja: »Óh mi édes vigasztalónk, Légy kegyes megoltalmazónk ...« 2. Császár Ede elnök emelkedett szólásra, hogy nagysikerű elnöki megnyitóbeszédében elsősorban is hódolatteljes szeretettel emlékezzék meg Kormányzó urunk húsz éves országlásáról, kérve a magyarok Istenét, hogy még sokáig vezethesse hűséges magyar népét. A közgyűlés a lelkes megemlékezést állva hallgatta végig. Megemlékezett a magyar tanügyet ért fontos törvényről, melv a nyolcosztályos népiskola bevezetéséről szól, amely törvény hivatva lesz a magyar népierőt képviselő falusi társadalomnak magasabb és alaposabb műveltséget biztosítani. Ezután az egyházmegyei tanítóegyesület tagjainak nevében a szeretet és hála szavaival búcsúzott az egyházmegye volt esperesétől, nt. Jakab Áron lelkész úrtól, akiben a tanítóság megértő támogatóját tisztelte. Ugyanekkor szívélyes szavakkal üdvözölte az egyházmegye újonnan megválasztott esperesét: nt. Végh János adorjánházai lelkész urat, kérve őt, hogy a tanítóságnak minden ügyes-bajos dolgában szerető támogatója és segítője legyen, hogy így az új esperes és a tanítóság között az érintkezés minél családiasabbá váljon. A gyűlésen megjelent dr. Békeffy József kir. tanfelügyelő úrhoz intézett üdvözlő szavaiban különös örömének adott kifejezést azért, mert hosszú idő után ismét olyan tanfelügyelőt kaptunk, aki a felekezeti tanítóság gyűlésén való megjelenésével is kifejezést kíván adni annak, hogy őt a vármegyei tanítóság minden munkája egyformán érdekli. A megjelent vendégek szívélyes üdvözlése után a gyűlést megnyitottnak nyilvánította. A mult évi köz-