A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1939. augusztus

Tartalomjegyzék

ESPERESI JELENTÉS a pápai református egyházmegye 1939. évi augusztus hó 11.-i közgyűlésére. Nagy tiszteletű és Méltóságos Egyházmegyei Közgyűlés! Bármily gyorsan futnak a napok, s Bármily fenyegetően tor* nyosulnak is felettünk a történelmi események vésztrejtő, sötét fellegei, mégis vissza kell idéznünk lelkünkbe ebben az órában azon eseményeket, melyek nekünk, a széttépett magyar haza igaz szivű fiainak annyi örömet és lelkesedést szültek ez esztendő alatt, mely mult évi közgyűlésünk óta rajtunk átzúgott. Csonka magyar hazánk jelentékeny része, Csallóközzel, Komárommal, Kassával s több jelentékeny várossal s nagyobb, magyarlakta földterülettel a hatalmak müncheni tanácskozása alapján tért vissza, — a hűséges nemzetség, a kárpátaljai magyar*orosz nép ezer évig birtokolt földjét pedig dicső honvédeink hősiessége csatolta vissza az ősi édes anyához, az ezeréves hazához. Ezek alapján 259 felvidéki és kárpátaljai református egyházközség, mintegy 200.000 református hittestvérünkkel lett ismét tagja a magyarországi református egyháznak. Áldott legyen az Isten, a népek és nemzetek Istene, aki példát mutatott arra, hogy a legmélyebb megaláztatásból is van felemelkedés, ha a nemzet valamennyi fiában él az akarat és az összetartás. Imádkozzunk és dolgozzunk élő hittel, bizó reménységgel Nagymagyar* országért! Reánk, dunántúli reformátusokra nézve különösen örven* detes, hogy két nagy egyházmegyénk, a komáromi és a barsí egyházmegyék szabadultak ki a 19 éves rabság bilincseiből. Elszakított egyházközségeink még Pozsony és Nyitra, s az őr* ségi egyházmegyéhez tartozott Felsőőr. A közelebb összeülő zsinat fogja rendezni a megtörtént kellő előkészítés után ezek* nek és a többi egyházkerületekhez visszacsatolt egyházközségek*