A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1939. augusztus

— 53 — s megállapításaival együtt az esperesi hivatalhoz átküldte; az esperes az anyagot átvette, tanulmányozta s úgy találta, hogy ebben az ügyben az igazságot feltalálni és megállapítani teljesen lehetetlen. Azt az 1933. évi számadást három kéz és fő állította össze. Az elhalt rendes lelkipásztor, az oda rendelt helyettes és az új rendes lelkipásztor. Presbiteri határozat van ugyan a számadás elfogadásáról, de ez a hat évvel korábbi, az 1927 május 22-i és 1928 február 18-iki jegyzőkönyvek közé van beékelve. A következő évi számadást is, az 1933. évi pénztári maradvánnyal a presbitérium jóváhagyta. Megfejthetetlenné teszi a kérdést az, hogy az 1933. évi pénztári napló során a 47—51. lapok ki vannak vágva s úgy látszik, hogy az e lapokon irtak kétségtelenül változtatással az 52. és következő lapokon ismételtettek. A számvevő úr egészen elmélyedve e rendetlen irások vizsgálatába, úgy a bevételben, mint a kiadásban pseudótételeket is vélt feltalálni s következtetéseit helyeseknek kellett ítélnem. Tekintettel az azóta eltelt 5—6 évre, az egyes tételek pontosságát ma már tanukkal sem lehet igazoltatni. Egyházmegyei közgyűlés a jelentést elfogadja, a beküldött iratok kiadását elrendeli, a számvevői jelentést az esperesi irattárban visszatartja s mivel ez ügyben most már tisztán látni nem lehet, az ügyet egyházmegyei közgyűlés lezártnak tekinti. 49. Egyházmegye esperese jelenti, hogy a noszlopi egyházközség a mult évi 37. pont alatti határozatnak nem tett eleget. Egyházmegyei közgyűlés a mult évi 37. szám alatti határozatát törölni rendeli. 50. Esperes jelenti, hogy a csöglei k.-tanító mult évi 36. közgyűlési határozattal függőben maradt közmunka-megváltási ügye elnökileg elintéztetett. Tudomásul feljegyeztetik. 51. Az egyházmegyei tanítóegyesület elnöke bemutatja a jelen közgyűlés jegyzőkönyvének mel-