A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1937. július

— 18 — történelem hivatása; mi, e kor gyermekei annak a megmérhetetlen veszteségnek vagyunk a ré­szesei, hordozói, amely az ő kidültével a pro­testantizmust, magyar református egyházunkat, hazánkat, nemzetünket és lelkészi karunkat érte. De a fájdalmas veszteség érzése is élővé, hal­hatatlanná teszi lelkünkben dr. Baltazár Dezső hatalmas alakját, mint a kálvinizmus inkarna­cióját s a magyar református lelkipásztor és püspök nemesércbe öntött ideálját. Egyház­megyei közgyűlésünk, midőn kegyelettel és néma felállással hódol áldott emlékének, elrendeli, hogy e határozata az egyetemes konventnek, a tiszán­túli egyházkerületnek és a gyászoló családnak jegyzőkönyvi kivonatban megküldessék. Jákfai Gömbös Gyula, Magyarország volt miniszterelnöke emléke előtt kegyelettel hajol meg; mélyen fájlalva, hogy ez az izzóvérü, sok kiváló képességgel megáldott, nagyrahivatott igaz magyar korán hagyta itt azt a teret, melyen oly lángoló lelkesedéssel a letargikus lelkeket is magával ragadva, hősiesen harcolt. Lássa meg minél előbb megdicsőült lelke magyar álmainak valóra válását. Szeretettel fordul Jakab Áron esperes úr felé, hogy őszinte, mély részvétével megossza és enyhítse azt a fájdalmas veszteséget, amely forrón szeretett hitvesének elhunytával rászakadt; kéri a jóságos mennyei Atyát, hogy az ő töké­letes vigasztalásának örökké buzogó forrásából öntsön bőséggel hűséges szolgájának a szerető hitvestársi szív leszakadásával mélyen megseb­zett, a haláltól eddig is sok sebet kapott lelkére. b) Az egyházmegye közgyűlése dr. Ravasz László püspök urat az egyetemes konvent el­nökévé, Makláry Károly urat a tiszántúli egy­házkerület püspökévé, Győry Elemér egyház­kerületi főjegyző urat az egyetemes konvent jegyzőjévé, Kovács Gyula urat az őrségi egyház­megye gondnokává választatása alkalmából, Med-

Next

/
Thumbnails
Contents