A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1935. július

— 37 — jának és köszönetének kifejezése mellett jegyzi fel a közgyűlés. Ad 10. Az esperesi jelentésben felsorolt elnöki, illetve elnökségi intézkedéseket az egyházmegye közgyűlése helyeslőleg és jóváhagyólag veszi tudomásul. Ad 11. Esperes úrnak a 40 éves rendes lelkipásztorkodása jubileumi megünnepléséért elhangzott köszönő szavaira azzal felel az egyházmegyei közgyűlés, hogy őt továbbra is legteljesebb bizalmáról, igaz tiszteletéről és szeretetéről biztosítja. Ad 12. Egyházmegyei közgyűlésünk és annak minden tagja egy szívvel és lélekkel csatlakozik az esperesi jelentésnek dr. Jókay-Ihász Miklós egyházmegyei gondnok úr 10 éves egyházmegyei gondnokságára és nemes egyéniségére vonatkozó megállapításaihoz; de egy szívvel és lélekkel csatlakozik az esperesi jelentésben kifejezett jókivánatokhoz is. Közgyűlésünk Gondnok úrban elhívott vezért lát, világi papot, akinek beszédei, cselekedetei, egész élete megtestesült igehirdetés, mely hat és magával ragad. Midőn ez évfordulón tisztelettel és szeretettel eddigi ténykedéseiért hálával köszöntjük, — buzgó imánk száll fel a kegyelem Istenéhez, hogy ez a 10 éves egyházmegyei gondnoksága csak kezdete legyen felfelé ivelő pályájának s találjon azon úgy ő maga, mint forrón szeretett családja sok szép sikert és tiszta boldogságot, egyházunkat pedig áldja meg Istenünk hozzá hasonló, igaz református, talpigférfiakkal. Ad 13. A nagy gonddal és figyelemmel készített jelentésért midőn köszönetet mond a közgyűlés, — kéri Istent, hogy áldja meg Esperes urat testi, lelki erővel és egészséggel, hogy korát meghazudtoló lelkesedéssel, hőn dobogó szive meleg szeretetével végezhesse tovább is a szolgálatot, melyet vett az Ür Jézus Krisztustól.