A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1935. július

- 29 ­zati ügyekről emlékezem meg. Nórápról távozott Zsédenyi Irén volt tanítónőnek az egyházközség ellen támasztott követelése tárgyában az egyházmegyei bíróságunk által hozott elutasító ítéletét az egyházkerületi biróság is jóváhagyta. Hogy panaszos nem fordult-e közigazgatási bírósághoz? Arról nincs tudomá­som. — Sajnálatos elesettségbe van a somlóvecsei iskolánk ügye. Amúgy is kevés tanköteleseinknek fele sem jár a mi is­kolánkba, pedig ottani tanítónőnk teljesíti kötelességét. Most már a somlóvecseiek sürgetik, hogy a nagyalásonyi reformátu­sok összeirassanak s azok vallástanítására teljes gond fordít­tassák. Ezek, noha számosan vannak, mintegy évi hat pengővel járulnak a vecsei egyház fenntartásához. — Nagygyimóton lel­késztanító alkalmazását a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr engedélyezte. — A pápadereskei iskola ügye még mindig füg­gőben van. Egy lépéssel sem mozdult sem jobbra, sem balra. A pápadereskei egyházközséget lelkésztanítóságnak nyilvánítot­tuk. A lelkésztanítóság ügye azonban az illetékes minisztérium és az egyházi hatóság között még ma sincs rendezve, különö­sen a lelkésztanító fizetésére nézve. Egy közbeeső leirat még nem végleges terve szerint a lelkésztanítói állás alárendelt jel­legű lenne, javadalma a helyi lelkészi javadalomra, a helyi ta­nítói javadalom egyharmadára s tankötelesenként 25 P állam­segélyre korlátozódnék, ez a fizetés a szolgálati idővel nemi emelkednék, hozzá lelkészi kongrua, korpótlék, tanítói fizetés­kiegészítés nem adatnék. Gondolkodóba esik az ember, hogy mivel az oktatásügy talán hamarább, mint gondolnánk, államo­síttatni fog, nem a vallásoktatás intenzívvé tételére kellene-e törekednünk s a vallásoktatás biztosításának alapjait megtalál­nunk és kiépítenünk? — A csetényi egyházközségben a lehetet­lenül zsúfolt két tanteremben ez évben két tanerő végezte 'a tanítás munkáját. Amint szerencsém volt jelenteni, az egyház­község több izben megtette a lépéseket a harmadik tanerő be­állítására, mindannyiszor sikertelenül. A vett jelentés szerint most már a vallás- és közokattásúgyi miniszter úr sürgeti az állás megszervezését. Talán-talán így megszűnik az ottani tűr­hetetlen helyzet. — A noszlopi egyházközség hő óhajtása tel­jesült. Osztálytanítóját, Varga Ferencet a kőröshegyi egyház­község kántortanítójává választotta. Távozván, az álfás meg­üresedett. A közigazgatási hatóság a tanítói fizetéskiegészítést nem engedélyezte, az egyházközség az állás ideiglenes megszüntetését megkérvényezte s a kérést az egyházmegyei tanács 1935 február

Next

/
Thumbnails
Contents