A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1934. július

— 5 — konferenciára vezetetjt; e közben érte őt a halálos baleset. Éle­tének alkotásai fényesen hirdetik nevét és emlékét, melyeket (méltóképen koronázott meg egyházi és iskolai célra rendelt fejedelmi hagyományával. Az ő elvesztése feletti mélységes fájdalmat kell, hogy mindnyájan áfé,rezzük és őszinte meleg, igaz kegyelettel emlékezzünk meg róla. Puritán, tiszta, hamisí­tatlan kálvinista jelleme és egyénisége kell, hogy emlékében is példaképen ragyogjon az utókor előtt. Egyházkerületünk, de egyetemes református egyházunk is méltán hivatott világi vezére: Dr. Balogh Jenő főgondnok úr őnagyméltósága folyó év május havában töltötte be életének hetvenedik esztendejét. Mélységes tisztelettel, a legőszintébb nagyrabecsüléssel és a legmelegebb szeretettel vesszük őt körül mindnyájan és mindenkor, de különös örömmel tekintünk fel reá ez évforduló alkalmával, őszinte igaz szívből adunk hálát az egek Urának, hogy e szép kort erejének és egészségének teljességében, szellemének oly fiatalos frisseségében és bámu­latos gazdagságában engedte megérnie. De hálát adunk a Min­denhatónak azért a kegyelemért is, hogy ezt a kivételes apostoli lelkületű férfiút épen nekünk adta, hogy épen minket részeltet abban, hogy az ő gyémántként tündöklő kristálytiszta egyéni­ségének és jellemének ragyogó fénye ránk áradjon. Az ő ritka nemes jelleme, puritán gondolkozása, mélységes vallásos lel­külete, törhetetlen kálvinista hite és jelleme szilárdsága, bölcse­sége, fáradhatatlan és eredményekben gazdag munkássága, pél­dátlanul álló kötelességteljesítése, kifejezhetetlen és felbecsül­hetetlen értéket és kincset jelent nemcsak a mi számunkra, ha­nem az egész magyar református egyház, sőt az egész magyar közélet számára, amelyben ilyen drága kövek igen ritkán talál­hatók. Szivünk mélyéből jövő őszinte meleg fohásszal fordul­junk a Mindenhatóhoz, tartsa meg szeretett és nagyrabecsült főgondnok urunkat hosszú éveken keresztül a mi számunkra és a magyar haza számára, adja, hogy eddigi erejében és egészsé­gében folytathassa esztendők beláthatatlan során keresztül meg­becsülhetetlen értékű egyház- és nemzetépítő munkásságát első sorban magyar református egyházunk, de e mellett a magyar haza és a magyar tudományosság javára. Tisztelettel javaslom, fogy főgondnok urunk Őnagyméltóságát keressük fel ez alka­lomból tiszteletteljes sorainkkal és mélységes tisztelettel, őszinte szeretettel és legmelegebb ragaszkodással üdvözölve őt, fejezzük

Next

/
Thumbnails
Contents