A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1934. július

— 44 — 16. Az egyházmegyei közgyűlés tanácskozási szabályzatát és ügyrendjét (I. tc. 113. §) illetőleg kimondja, hogy eddigi, az 1908 július 16-iki közgyűlési jegyzőkönyv 62. pontjában található szabályzatát és ügyrendjét az új E. T. vonatkozó §-aira való hivatkozással és az azoknak megfelelő módosításokkal to­vábbra is fenntartja. 17. Az egyházmegyei tanács megszervezése és fel­adata tárgyában (I. tc. 114. §) a közgyűlés a következő szabályrendeletet alkotja: A pápai református egyházmegye SZABÁLYRENDELETE az I. tc. 114. §-a alapján szervezendő egyházmegyei tanács jog- és hatásköréről. 1. Az egyházmegye közgyűlése feladatai egy részének tel­jesítésére egyházmegyei tanácsot alakít. 2. A közgyűlés az egyházmegyei tanács tagjainak számát négyben állapítja meg az elnökségen kivül, akiket a közgyűlés választ szavazati joggal biró tagjai közül, a törvényben írt be­osztással, egy évre. 3. Az egyházmegyei tanács elnöksége az egyházmegye el­nöksége, jegyzője a tanács azon tagja, aki egyházmegyei jegyzői tisztet visel. Ilyen nem létében a tanács az egyházmegyei jegy­zők közül jegyzőt választ, aki a tárgyaláson — az elnökség en­gedélyével — tanácskozási jogot nyerhet, de szavazati joggal nem bir. 4. Az egyházmegyei tanácsot az elnökség hivja össze nyolc nappal az ülés kitűzött ideje előtt, annyiszor, ahányszor azt szük­ségesnek tartja. Ha a tanács magán egyén fontos kérésére hi­vatik össze, az elnökség a gyűléstartás költségeinek előlegezé­sét igényelheti. Hivatalból összehívott ülés költségét az egyház­megyei közpénztár viseli. A meghívóban a tárgyalandó ügyek részletesen közlendők. 5. Az egyházmegyei tanács határozatképes, ha az elnökségen kivül a tagok fele jelen van. Határozatait szótöbbséggel hozza. A szavazatok egyenlősége esetén a tárgyalást vezető elnök szava dönt. A másik elnöktársat rendes szavazati jog illeti meg.

Next

/
Thumbnails
Contents