A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1933. július

— 49 — ben a számadást törvényszerűen megtartott presbiteri gyűlésben tárgyaltassa le. 35. Tárgyalás alá vétetett a nemesszalóki egyházközség kérelme aziránt, hogy — tekintettel a pénz értéke bizonytalanságára, továbbá arra, hogy a lelkészi állást a maga erejéből — kongrua nyerhetése nem lévén remélhető — fenntartani nem lesz képes az egyházközség — a boldog emlékű Szalóky Géza hagyatékának eddig összegyűlt, 7000 pengőt kitevő jövedelméből az egyházközség ingatlant vásárolhasson s további jövedelmét is ingatlan vételére fordíthassa mindaddig, mig az így szerzett ingatlan a meglevőkkel együtt a lelkészi állás biztos alapját képezheti; kéri egyúttal az egyházmegye 1929. évi 34. sz., a lelkészi állásnak 1935. évre betöltését kimondó határozatának felfüggesztését és a lelkészi állás betöltésének legalább 1940-ig elhalasztását. Az egyházmegye közgyűlése — bár a boldog emlékű Szalóky Géza hagyatéka 1935-ig befolyó jövedelmének hovafordításáúl 34/1929. sz. határozatával a lelkészlak építését már megjelölte, ezt az egyházker. közgyűlés 170/1929. sz. határozatával jóváhagyta s így az eddig tőkésített, mintegy 7000 pengőre emelkedett jövedelem ingatlanba fordításának a lehetősége, sőt kötelezettsége is meg van — mégis mivel a 223 lelket számláló egyházközség, melyben a hivek állami egyenes adója 2760 P, a lelkészi állás fenntartására szolgáló mintegy 50kat. hold földdel a lelkészi állást kongrua nélkül felállítani és fenntartani alig lenne képes és így a hagyományozó Szalóky Géza intenciója nem lenne megvalósítható, — elvileg nem zárkózik el az elől, hogy az egyházközség anyásítása és ezzel kapcsolatban a lelkészi állás betöltése 1940. évi január l-ig elhalasztassék s a hagyatékból addig befolyó jövedelem elsősorban hasznot hajtó ingatlan, tehát földbirtok szerzésére fordíttassák. Kiköti azonban, hogy a hagyatékból befolyó jövedelemből csak addig a 4