A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1933. július

— 31 — a presbitériumot kötelessége teljesítésére az E. T. I. t.-c. 121. és 47. §-aira hivatkozással kötelezi. Ad 8. Közgyűlés meghagyja lelkészeknek, hogy az Adattárt a 32—1932. sz. egyházker. határozat szem előtt tartásával pontosan vezessék. Ad 9. Az önkéntes áldozatkészség, adósságtörlesztés és nagyobb építkezésnek az esperesi jelentésben kitüntetett adatait az egyházhoz való hűség, élő és munkás hit bizonyságtételeinek tartja egyházmegyei közgyűlésünk; a készpénz egyházi adóhátralékok nagyságának okát a mezőgazdasági termények árának hihetetlenül alacsony voltában találja, éppen azért ütközik meg azon, hogy a túlnyomórészben készpénzjövedelmes tagokból álló pápai egyházközségben legnagyobb a hátralékok »«-száma; ezért az egyházközség presbitériumát külön is felhívja az egyházi adó állandó szedésére s a hátralékoknak évenkénti behajtására. Ad 10. Az Országos Református Szeretetszövetség számára befolyt adományokért úgy a gyűjtést eszközlő esperes úrnak, mint az adományozó egyházaknak és híveknek köszönetét nyilvánítja a közgyűlés. Ad 11. a) Tanítók betegség esetén egy évig terjedhető szabadságolásakor a helyettes fizetésének az iskolafenntartóra hárítása — mint azt az esperesi jelentés megállapítja — iskolafenntartó egyházközségeink háztartását egészen felborítja, sőt nem egy esetben annak létalapját rendíti meg; azért egyházmegyei közgyűlésünk azzal a tiszteletteljes kéréssel fordul a főtiszt, és nagymélt. egyházker. közgyűléshez, kegyeskedjék előterjesztést tenni egyetemes konventünknél, hogy méltóztassék a kultuszkormánynál oly irányú lépéseket tenni, hogy e teher egyházközségeink válláról levétessék; ha a kultusztárca ennek viselését nem vállalja, háríttassék át a nem állami tanszemélyzet nyugdíjintéze-