A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1933. július

— 28 — Ez esperesi jelentésre a következő határozatok hozattak : Ad 1. Egyházm. közgyűlésünk — anélkül, hogy a politizálás terére lépne, a politikai és gazdasági kérdések kavargó sötétségében a hajnal pirkadását látja a nemzeti öncélúságra törekvő kormányzatban, mely a valláserkölcsi irányt jelölte meg a maga alapjául. Abban a reményben, hogy a valláserkölcsiségre való hivatkozás nem üres jelszó lesz, hanem komoly, tartalmas valóság, országépítő, nemzetünket újjászülő erő, mely a valláserkölcsiség és nemzeti érzés sziklavárainak, egyházainknak és iskoláinknak történelmi jogalapját nemcsak hogy meg nem rendíti, de e sziklavárakat minden erejével megvédi s azokat a nehéz idők gazdasági megpróbáltatásainak ostromai által ledönteni nem engedi, — az új irányú magyar kormány munkája elé bizalommal tekint s nagy és nemes vállalkozására a mindenható Isten segedelmét kéri. Ad 2. Egyházm. közgyűlésünk mélységes hálával és megihletődéssel látja, hogy egyházi főhatóságaink mennyi eréllyel küzdenek törvényben biztosított jogainkért; ezzel szemben fájdalmasan tapasztalja az állami segélyezésnek úgy az egyházkormányzásnál, mint alsóbb- és felsőbb fokú iskoláinknál — hazánk szerencsétlen gazdasági helyzete miatt — mindinkább csökkenését. Bár tudatában van közgyűlésünk annak, hogy ez a körülmény a főiskolai és egyházkormányzati terhek növekedését jelenti, — nagyrészt földmívelő híveink elszegényedése miatt kénytelen azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulni a főtiszt, és nagymélt. egyházkerületi közgyűléshez, kegyeskedjék oly intézkedéseket tenni, melyek lehetővé teszik, hogy a főiskolai és egyházkormányzati járulék e terhek alatt roskadozó gyülekezeteinkre az eddiginél kisebb mértékben háruljon.