A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1932. július

- 36 — esedezve, egyházmegyénk egyetemét gondviselő jóságába ajánlva, mély tisztelettel vagyok Nagypirit, 1932 július 22. napján a Nagytiszteletii és Nagyságos Egyházmegyei Közgyűlésnek alázatos szolgája: Jakab Áron esperes. Mely esperesi jelentés egyes pontjaira nézve a következő határozatok hozattak: Ad 1. Egyházmegyénk közgyűlése úgy érzi, hogy ott volt lélekben a hozzánk oly közel álló pápai főiskola fennállásának négyszázados jubi­leumi ünnepélyén s országos, sőt európai je­lentőségű nagyok üdvözlésének diszes koszorúi közé oda helyezte az alma mater iránt érzett szeretetének és hálájának szerény kis virágját; most, midőn e történelmi évfordulóról megem­lékezik, alázatosan borul az idők Ura, a segede­lem Atyja zsámolyához, hálával az ősi főiskola küzdelmes, de dicsőséges múltjáért, buzgó kö­nyörgéssel virágzó jövőjéért. Ad 2. Helyesléssel veszi tudomásul a közgyűlés a pápai új templom építésének megkezdését; örömmeel látja a félszázados vágyakozás teljesülését; a pápai egyházköz­ségnek Isten dicsőségét szolgáló nagy és ne­héz munkájához rendületlen hitet, meg nem lankadó erőt, kiapadhatatlan áldozatkészséget, mindenek felett pedig isteni segedelmet kí­ván; egyházmegyénk gyülekezeteinek az e célra szolgáló adakozásért elismerését fejezi ki; a pápai új templom építésének ügyét min­den erejével támogatni kívánja. Ad 3. A krisztusi élet csudás erőitől átha­tott Református Szeretet Szövetségnek, mint a cselekvő hitnek a munkájába való belekapcsoló­dást közgyűlésünk a lelkészi és tanítói kar s általában református híveink áldozatos szerete­tébe ajánlja.

Next

/
Thumbnails
Contents