A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1931. július

— 23 — lön állami iskola, avagy megszűnik-e az végleg, mely esetben az odatartozó gyermekek kénytelenek az első iskolába járni, tehát ők szenvednek sérelmet, avagy esetleg visszakapja-e a másik iskola az államsegélyt, ami viszont az első iskolával szemben volna igazságtalan és egyenlőtlen elbánás. Hogy egyes helyeken a törpe iskolák államsegélyének megvonása a helyi lakosság nagyobbmérvü megterheltetését je­lenti, erre nézve felhozhatom azt, hogy olyan helyeken, ahol lelkész nincs jelen, a vallásoktatásról kell a gyülekezetnek gon­doskodnia, ami kétségkívül súlyos anyagi terhet ró főleg a ki­sebb egyházakra, ha, ami pedig kívánatos, alaposabb és ered­ményes vallásoktatásban óhajtják a gyermekeket részesíteni. Gyakori lesz az olyan eset is, amint az a múltban is történt, államsegély-megvonások esetén, hogy a gyülekezet erejének végső megfeszítésével is ragaszkodni fog ősi iskolájához, mert a hivek gyermekeik részére továbbra is saját hitfelekezetük sze­rinti oktatást akarnak biztosítani, aminőben részesültek ők ma­guk és apáik is és aminő megmarad azoknak a boldogabb iskola­fenntartó egyházaknak részére is, amelyek nagyobb hivő- és gyermeklétszámmal birnak és ezért a legnagyobb áldozatok árán is fenn fogják tartani továbbra is maguk a hitfelekezeti iskolát. Főleg olyan helyeken történik ez meg, ahol lelkész sincs hely­ben, tehát a leányegyházaknál, ahol a tanító egyúttal lelki gon­dozója is az egyháznak. Ilyen esetekben természetesen rendkí­vül súlyos terheket fog viselni az illető egyházközség és az a megtakarítás, amely az államháztartásnál ennek folytán bekö­vetkezik, csak fokozottabb súllyal fog ránehezedni az illető községek lakosaira. A törpe iskolák megszüntetése számos helyen feltétlenül az elkeseredés fullánkját fogja visszahagyni, amidőn pl. a szám­belileg és anyagilag is gyengébb kisebbség iskolájától meg­vonják az államsegélyt, mig a többségi felekezetnél megmarad. De olyan esetekben is támadnak könnyen felekezeti ellentétek, amidőn több iskola megszüntetése és összevonása folytán egy tanítói állás szerveztetik és így természetesen csak egyik fele­kezetnek lesz tanítója a jövőben. Ilyen esetekben nagyon gyak­ran épen az a felekezet marad tanító nélkül, amelyik anyagilag erősebb és hivei a község vezető emberei, csak épen a gyermek­létszám tekintetében vannak kisebbségben, talán csak egy-két gyermekkel és talán csak átmenetileg. Vannak olyan esetek,

Next

/
Thumbnails
Contents