A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1930. július

— 8 Élénk vitát idézett elő már az egyház elnevezésének kérdése. Majd az egyházközségeknél szóló résznél, úgy az elnéptelenedő, törpe gyülekezetek esetleges megszüntetésének, mint az ötezer lélekszámnál népesebb nagy gyülekezetek felosztásának és fejlesztésének kérdése. Az előbbinél épen dr. Antal Géza püspök urunk szólalt fel rendkívül hatásosan a törpe gyülekezetek fenntartása érdekében. Az egyháztagokról szóló fejezetnél nem fogadta el a zsinat, nagyon helyesen, a javaslatnak azt a rendelkezését, mely már 18 éves korban meg kívánta adni a választójogot az egyháztagoknak, hanem 24 éves korhoz és önjogusághoz kötötte azt. Viszont igen helyesen elfogadta a zsinat a női választójog kiterjesztését, amelyet nemcsak a kor haladó szelleme, de a méltányosság, az egyenlő elbánás elve és egyházunk érdeke is feltétlenül megkívánt. A jövőben tehát választójoggal fognak birni a tiszta református házasságban élő nők is, ami kétségkívül nagyon helyes, mert hiszen lehetetlen állapot volt az eddigi és semmivel sem volt az megindokolható, hogy egy elvált avagy vegyes házasságban élő nőnek, még annak is, aki esetleg kárunkra adott reverzálist, volt választójoga, ellenben egy református férfival tiszta házasságban élő, buzgó, vallásos református nőnek, aki gyermekeket nevel egyházunknak, nincs választójoga. Nagyon szép gondolatot fejez ki az a rendelkezés, bár a gyakorlatban sokfelé igen nagy nehézséggel fog járni annak végrehajtása, mely az egyháztagságra vonatkozó fejezetbe Pappszász József indítványára került bele, hogy az adót fizető egyháztag is, ha eddig még nem volt választó, csak akkor birjon választójoggal, ha kéri a választójogosultak közé való felvételét annak az ünnepélyes kijelentésével, hogy a református egyház tanait elfogadja és magát az egyházi fegyelemnek aláveti. A választójogosultság megállapításánál nekem is elfogadta a zsinat azt az indítványomat, amelyet a mult évben az egyháztagok fegyelmezéséről szóló rendelkezéseknél keresztül vinni sajnosan nem sikerült, hogy t. i. aki kárunkra reverzálist ad, választójogát elveszti. Az egyházközség tisztviselőiről szóló fejezetnél be lett véve az a rendelkezés, hogy egyházközségi főgondnoknak olyan egyháztag is megválasztható, aki nem lakik az egyházközségben, így tehát most már semmi törvényes akadálya nincs annak, hogy az egyházközségek főgondnoki tisztségei betöltessenek,