A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1930. július

— 22 akad. igazgató, nagytiszteletü Győry Elemér győri lelkész és nagytiszteletü Fazekas Mihály püspöki titkár uraknak, akik — felváltva — a gyorsírói és laptudósítói munkát elvégezni méltóztattak. 4. Hálával, alázatos hálaadással tartozom és azt holtomig lelkemben viselem is, az örök jó Gondviselőnek, hogy töredékes, nádszál ingásu életemnek, egészségemnek kedvezve, kegyelmesen megsegített engem, az ő legméltatlanabb szolgáját, hogy Püspök urat egész látogatási útján végig kisérhettem s igehirdetésének mélységes bölcsességében, elméjének ragyogásában gyönyörködhettem s híveink örömében résztvehettem. Velem együtt az állandó kísérethez tartozott május 22-ig Végh János főjegyző úr. Május 25—29. napjain őt Mészáros András jegyző úr helyettesítette. Június 3. és 4-én ismét Végh János főjegyző úr végezte az írnivalót. Gyönyörű, Istentől áldott ünnepnapok voltak ezek. A hű emlékezés örökzöld füzéreivel övezzük körül, hogy ez az emlékezés legyen a múltból szent örökség, a jövőre isteni szent parancs és erőforrás! 5. A generális vizitáció tárgyában, mint az események koronáját, nagy örömmel terjesztem a Nagytiszteletü és Nagyságos Közgyűlés elé méltóságos Püspök úrnak 1716/930. számú következő nagybecsű leiratát: A dunántúli református egyházkerület püspöki hivatalától. 1716/1930. szám. — Nagytiszteletü Esperes Ür! Visszatekintve a pápai egyházmegyében végzett generális vizitáció egyes mozzanataira, szivem mélységes hálával telik el az isteni gondviselés iránt, mely megengedte érnem, hogy a pápai egyházmegye minden egyes egyházát felkereshessem s minden gyülekezet templomában hirdethessem az Ö örök igéjét. De mélységes hálával telik meg szivem, ha arra az előzékenységre, szives vendégszeretetre s a tisztelet, szeretet és ragaszkodás nyilvánításának arra a számos megnyilatkozására gondolok, amellyel utamban a pápai nagytiszteletü egyházmegye lelkészi és tanítói kara, a gyülekezetek presbitériumai és az egyházak hivei elhalmoztak. Kérem Nagytiszteletü Esperes Urat, szíveskedjék hálás köszönetemet az egyházmegyei közgyűlésen is tolmácsolni, mélyet biztosíthatok arról, hogy utam emlékei feledhetetlenek lesznek reám nézve s boldog lennék, ha a gyülekezetek életében meglátszanék ennek a szeretettel megindított s szeretettel lefolytatott generális vizitációnak hatása. Az Isten áldását kérve a pápai nagytiszteletü egyházmegyére, annak veze-