A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1929. július

— 37 — tavaszán egyházmegyénk gyülekezeteit fogja meglátogatni s felkéri elnökséget a generális vizitáció előkészítésére és megrendezésére. Ad X. Jóleső megnyugvással veszi tudomásul egyházmegyei közgyűlés esperes úrnak az egyházlátogatáskor szerzett tapasztalatain alapuló megnyugtató kijelentéseit a kebelbeli egyházközségek belső-külső életére vonatkozólag. Különösen nagy a közgyűlés öröme a noszlopi egyházközségben történt örvendetes változás felett s midőn az esperesi jelentésben jelzett határozatait dicsérő helyesléssel tudomásul veszi, — az egyházközség vezetőségét — de a többi egyházközségét is — a Krisztus nevében kéri, kényszeríti a fokozott éberségre, buzgó kötelességteljesítésre, áldozatos szeretetre, hűséges pásztorkodásra, hogy mindenek ékesen és szép renddel történjenek s a gyülekezet külsőleg és belsőleg épüljön. Esperes úrnak az itt-ott felmerült panaszok békés elintézése körül tanúsított jóindulatú, bölcs és türelmes eljárásáért a közgyűlés köszönetet mond. Ad XI. Egyházmegyei közgyűlés fájó aggodalommal és a lélek mélyéig ható megdöbbenéssel értesül a hajdan virágzó, hithűségével példaként világoló csetényi egyházközségben a gyülekezet egységét megbontó baptizmus újabb térhódítáásáról. — Midőn helyteleníti a legutóbbi tömeges kilépést elhallgató felelős lelkész eljárását, egyúttal a létében megtámadott gyülekezet sorsát esperes úr legéberebb gondjaiba kéri; a mindenkori helyi lelkészt pedig hangsúlyozottan utasítja, hogy az egyházközségben előforduló zavaró jelenségekről, a baptizmus viselkedéséről, próbálkozásairól és terjeszkedéséről minden negyedévben, szükség esetén többször is, — kimerítő jelentést tegyen az esperesi