A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1929. július

— 23 — egyházlátogatáskor átvettem a kimutatást, mely szerint 1911 óta törvény szerint kilépett egyházunkból 53 egyháztag, ezek közül a mait 1928. év október 4. napján egyszerre 18-an. Komolyan átgondolt véleményem szerint ezt a tömeges kilépést az ottani lelkész úrnak az esperesi hivatalnak azonnal jelentenie kellett volna, hogy az egyházmegye elnöksége közbeléphessen. Az 53 kilépett magával vitt 7 éven aluli 9 gyermeket, kereszteletlen szülött van 35, ez összesen 97 lélek. Megdöbbentő szám! De komoly, megbízható ajkakról elhangzott érdektelen nyilatkozat szerint »lelkileg« vannak kétszázan is! A püspöki hivatalhoz is érkezett levél a »kilépés küszöbén álló csetényi reformátustól«. Talán a presbiterek közt is van krypto-baptista! Hiszen ott előt­tünk tusakodtak! Azóta jelentős intézkedés vettetvén közbe, talán nem történt kilépés. Egyik baptista a református iskola tőszom­szédságában házhelyet vett, melyen imaház építését a zirci fő­szolgabíró úr nem engedélyezte ugyan, de a vármegyei közigaz­gatási bizottság, kihez megfellebbezték, hozhat kedvezőtlen ha­tározatot. Ha a baptisták, lakóház építésére engedélyt nyerve, iskolánk tőszomszédságában tarthatják összejöveteleiket, hatal­mas, réztrombitás bandájukkal az iskolai munkát állandóan za­varni, gyermekeink figyelmét teljesen lekötni, az estvéli egyház­építő munkát lehetetlenné fogják tenni. Ezt így látja és pana­szolja a presbitérium, mely félve-fél komoly összeütközéstől, lázongásszerü verekedéstől. Ottani lelkészünk ez év végére nyug­díjazva van. A lelkészváltozás hoz-e és milyen változást hozand e súlyos válságba jutott gyülekezetünk életében: az a jövő titka. XII. Külön részt kell adnom jelentésemben soproni fiók­egyházközségünknek is. Méltóztatnak emlékezni, hogy egyház­megyei közgyűlésünk több izbeni határozatával élesen állást foglalt a soproni egyházközség azon tervezete ellen, hogy a Végh Kálmánné-féle, tisztán templomépítésre hagyott ingatla­nokat eladva, azok árán státusházat építsen és sürgette, hogy az ingatlanok árából első sorban és mindenek előtt a templom építendő meg. Az akkori egyházmegyei elnökség és a kerületi elnökség is azonban az egyházközség tervezetét jóváhagyta, a státusház építésére s az ingatlanok eladására az engedélyt meg­adta. A státusház megépült, sőt nagyrészt megépült azóta a templom is s elnöktársammal már mi is hozzájárultunk egy 60.000 pengős Prot. Hitelirodás kölcsön felvételéhez a templom be­fejezhetése végett, mert az ingatlanők ára, 800 millió, a Kettő

Next

/
Thumbnails
Contents