A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1928. július

— 7 — munkát végzett, de éppen abban a kérdésben, melynek megoldását egyházi életünk művelői legfontosabbnak és legsürgősebbnek véltek, az egyháztagok fegyelmezése kérdésében a két bizottság nem jutott egyöntetű felfogásra, hanem különböző álláspontot foglalt el. Éppen ezért a zsinat megalakult missziói és törvénykezési bizottságának együttes ülésén kellett tárgyalnia a kérdést, amelyen hosszú és beható vita folyt, főleg a fegyelmi büntetések felett, melynek során a szigorúbb álláspont hivei, akik közé én is tartozni bátor voltam, a missziói bizottság javaslatának megfelelőleg a fegyelmi büntetések közé mint végső és legerősebb büntetést, a gyülekezetből való kirekesztést is be akarták venni, ami a magyarországi református egyházból való kirekesztéssel egyértelmű, mig ezzel szemben az enyhébb álláspont képviselői még az urvacsorától való eltiltást is aggállyal nézték, végeredményben kompromisszumot kellett kötni, amelynek értelmében a gyülekezetből való kirekesztés nem vétetett fel a fegyelmi büntetések közé, hanem e helyett a fegyelmi büntetés legfelsőbb foka gyanánt az I. törvénycikk 108. §-ában az egyháztagok számára meghatározott összes jogoktól való megfosztás, a templombajárás, gyermekeik megkeresztelése és felekezeti iskoláinkban járatása kivételével lett felvéve. A vita e fontos kérdés felett a zsinat plénumában is tovább folyt a kompromisszum dacára, amelyet azonban végeredményben is a zsinat többsége elfogadott. Az egyházi törvénykezésről szóló törvényjavaslat tárgyalása tartott általában a leghosszabb ideig és váltott ki legnagyobb érdeklődést egyéb szakaszainál, főleg a bíróságok alakulására .vonatkozó rendelkezéseknél is. Másik nagyjelentőségű törvényjavaslat, mely a zsinat tagjainak általános nagy érdeklődése mellett hosszabb ideig tárgyaltatott, volt a IV. törvénycikk módosítása tárgyában előterjesztett iskolaügyi törvényjavaslat. Itt főleg a tanárok és tanítók vegyes házasságának kérdése körül folyt nagyobb vita, melyre nézve a bizottsági javaslattal szemben az eddig is fennálló törvényes rendelkezések maradtak érvényben. Áz országos zsinat által letárgyalt kérdések, illetőleg hozott határozatok közül mint nagy fontosságút fel kell még említenem azt, hogy a kecskeméti jogakadémia ügyében hozott határozattal kapcsolatban kimondotta a zsinat, högy a kálvinista szellemnek a jövő nemzedék körében leendő ápolása végett feltétlen szükségesnek tartja, hogy az egyetemi városokban mindenütt református jellegű internátusok állíttassanak fel az egyetemi és főiskolai hallgatók részére. A zsinat elé terjesztett javaslatok egy tekintélyes része kellő előkészület hiányában érdemben elintézhető nem volt és így azok elintézése a zsinat a jövő évben összeülő második ülésszakára lett halasztva. Akkorra halasztották az előkészítő bizottságok által kidolgozott két fontos javaslatnak, úgymint a »Magyarországi Református Egyház missziói mun-