A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1927. május, 1927. július

- 7 — jegyző által tett intézkedéseket. A magam részéről, leg­nagyobb sajnálatomra, szeretett és nagyrabecsült elnök­társam temetésén nem jelenhettem meg, mivel a gyász­eset alkalmával külföldön tartózkodva, a gyászeset hire későn jutott el hozzám; de a nagy távolság maga is lehe­tetlenné tette megjelenésemet. Az egyházmegye közgyűlése tiszteletének és szeretetének fájó érzésével övezi körül jobb hazába költözött nagyérdemű esperesének áldott emlékét; benne hivatott kormányzó vezérét siratja; jegyzőkönyvében megörökíti azon el­fogyhatatlan érdemet, melyet a boldogult nagy férfiú úgy is, mint egyházközségének buzgó lelkipásztora — úgy is, mint egyházmegyénk­nek 24 éven át volt esperese —, úgy is, mint általában a református egyházi közélet tevékeny, az alkotásban soha nem lankadó munkása ma­gának megszerzett, ércnél fennmaradóbban a szivekbe irva be mindig felfelé ivelő életpályá­jának vonzó, unszoló, buzdító példaadását. Hű kegyelettel őrizzük emlékét mindenhal 7. Áldott emlékű esperesünk, nt. Kis József úr el­halálozásának hivatalos bejelentése alkalmából az egyházmegye közgyűlése mély és igaz részvétét fejezi ki gyászbaborult özvegye és családjának, kiket a boldogult oly hűséges szív­vel szeretett s kiknek viszontszeretete boldoggá tette őt s buzgón kéri a kegyelem Istenét, hogy vigasztaló szent Lelkével enyhítse s oszlassa is el keblük egéről a fájdalmas, sötét borulatot. E részvétnyilatkozat nt. Kis Józsefné espe­resné úrasszonnyal jegyzőkönyvi kivonatban köz­lendő.

Next

/
Thumbnails
Contents