A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1926. július
— 5 — 5. Tárgyalás alá vétetik a következő esperesi jelentés: Tisztelt Közgyűlés! I. A folyó év tavaszán az egyházlátogatásban élénk részt vett egyházmegyei gondnok urunk, hogy megismerhesse egyházközségeink belső hitéletét és a láthatókat is: az egyházi épületeket; hogy lehetőleg megbízható képet nyerjen a gyülekezetek anyagi erejéről és áldozatkészségéről. Gondnok urunk e látogatása kétségkívül jótékonyan hatott presbitériumainkra és általuk gyülekezeteinkre. Példát mutatott nékik arra, hogy érdeklődniük kell az egyházközség mindenféle vonatkozású ügyei iránt. Azzal pedig, hogy mindenütt a saját fogatát bocsátotta az egyházlátogatás rendelkezésére, nemcsakhogy nagy összeget takarított meg az egyházmegye részére, de beszédes példával hivta fel egyházközségeinkben a módosabb egyháztagokat hasonló szolgáltatások készséges vállalására. Én jól tudom, hogy igen-igen igénybe volt véve az ideje a saját dolgai intézésével is, de mégis, sokszor megerőltető fáradtsággal is, igyekezett megvalósítani kitűzött célját. Ha mind emellett is 12 egyházközségünk nem volt meglátogatva, annak valóban csak az ő nagy elfoglaltsága volt az oka és az, hogy szinte az utolsó pillanatig remélte, hogy ezeket is meglátogathatjuk. De nemcsak az egyházlátogatásban vett részt erős akarattal, az ősszel külön meglátogatta Csöglét, Jakab Áron főjegyző úrral és Pápadereskét velem. Kifogyhatatlan türelemmel azon munkálkodott mind a két helyen, hogy létrehozza a megnyugvást, a békességet és biztosítsa a dolgok rendes folyását. Nem sikerült se ott, se itt. E sikertelenség azonban semmitse von le nagy jóindulata értékéből, se nem csökkenti a mi hálánkat és köszönetünket iránta. Adjon az Isten neki továbbra is erőt, egészséget, türelmet közügyeink buzgó, lelkes intézéséhez! Nagypiritet, Kispiritet Végh János számvevő úr, Somlóvecsét Jakab Áron és Végh János urak látogatták meg. Az elnökség a kitűzött napokon másutt volt kénytelen jelen lenni. Tápszentmiklóson, Tápon, Mezőőrsön, Péren és Pázmándfalun Jakab Áron főjegyző úrral végeztem a látogatást. Ami tapasztalatainkat illeti, sem valami különösen örvendetes, sem valami különösen elszomorító jelenségekről nem számolhatunk be. A lelki élet terén az örvendetes, az anyagiak terén inkább az aggasztó jelenség a több mégis. Örvendetes, hogy az istenitiszte-