A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1926. július

— 18 — Az egyházmegye közgyűlése — tekintettel arra, hogy az egyházkormányzati szervek, valamennyi fokon, szigorúan őrködni kötelesek a felett, hogy az alapítványok a kegyes alapítványozók által megjelölt célra fordíttassanak — helyteleníti a soproni presbitérium azon eljárását, mellyel rendes évi kiadásait nagyrészben a templomépítésre elkötelezett Véghné-alapítvány jövödelméből fedezte s az évjáradék kielégítésénél sértésig menő kicsinyeskedéssel járt el. Mégis az eddigi bizonytalan pénzügyi helyzetre gondolva, az elköltött összegek visszatérítését nem követeli. Azonban felhívja a presbitériumot, hogy az egyházi alap cimen kitüntetett 13,969.100 K-t — mivel ez a Végné-alapítvány hozadékából állott elő — a templomépítési alapítvány tőkéjéhez vigye, irja át; a templomépítési alap tőkéjéről folyó évi aug. hó 15-ig az esperesi hivatalhoz tüzetes jelentést tegyen s ugyanakkor ingatlan és ingó vagyon leltárát, a presbitériumnak helybenhagyó határozatával beküldje. A jövőben az egyházközség rendes évi kiadásainak fedezéséről gondoskodjék, az egyházközségi adókulcsot állapítsa meg, azt megerősítés végett az egyházmegye közgyűléséhez terjessze fel (E. T. III. c. 8—14. §§-ok) s az alapítványi ingatlan és ingó vagyon jövödelmét külön naplón vezesse és külön számolja be. E cél elérésére a presbitériumnak figyelmébe, sőt elfogadásra ajánlja az egyházmegyei számvevő által készített és kicsatolt mintaköltségvetést s felhívja, hogy azt, elfogadó záradékkal, az esperesi hivatalhoz folyó évi aug. hó 31-ig, az egyénenkénti adókivetéssel együtt, megerősítés végett két példányban kiállítva terjessze fel; végre csatolja a presbitérium Véghné őnagyságának megfelelő kiállítású nyilatkozatát arról, hogy a költségvetésileg előirányzott összeggel évjáradékát ez évre kész kiegyenlítettnek tekinteni.