A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1925. július

— 13 — Mely esperesi jelentésre a következő határozatok hozattak: Ad I. Az egyhm. közgyűlés ismételten kifejezést ad megütközésének a magas kormány eljárása felett, mellyel a lelkészi korpótlékhoz, az egyházközségi adócsökkentési segélyhez s a tanítói fizetésekhez eredetileg megállapított államsegélyhez való igényünket, illetve jogunkat hallgatólagosan megszüntetni akarja. Az 1848. évi XX. t. c -re s a róm. kath. felekezet kezén levő, szinte érinthetetlennek tartott óriási, állami eredetű birtokra rámutatva, követeli közgyűlésünk, hogy ezen sérelmeink haladéktalanul orvosoltassanak. Jelen határozat a ft. egyhker. közgyűlésre felterjesztendő. Ad II. Az egyhm. kgy. figyelmezteti az őrállókat, kiváltképen a lelkipásztorokat, hogy hithűséggel és kipróbált erélyükkel szálljanak szembe minden kísérlettel, mely református anyaszentegyházunk érdekeit sérteni s az oly kívánatos felekezetközi békét megháborítani megkísérli. Ad III. Az egyházlátogatásról szóló jelentést a közgyűlés tudomásul veszi. Aggodalmát fejezi ki a biblia-körözés felett, melynek vége, mint átalán a mostanában, véleményünk szerint helytelen irányban megindult belmissziói tevékenységnek a vége kálvini egyházunk darabokra széthullása lesz. A biblia magyarázatának, az igehirdetésnek helye a templom s arra egyedül hivatott az e végre képzett lelkész. A templomi igehirdetés volt és lesz erőssége egyházunknak mindenkor. A pápai egyházközség felhivatik, hogy a már évtizeddel ezelőtt megvett, kifizetett új templomfundust telekkönyvileg is átírassa az egyházközség nevére. A csetényi lelkészi hivatal felhivatik, hogy