A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1924. július

— 4 I Gyula vil. tanácsbirák, Tar Gyula vil. főjegyző, Györgydeák Dániel, Tóth Sándor lelkészek, Vikár Vince tb. főjegyző, Jílek Ferenc tanítóképviselő. A közgyűlés a távolmaradást igazolja. Németh József, Somogyi János lelkészek, Győrffy Kálmán tanítóképviselő elmaradásuk igazolására felhivatnak. 3. A közgyűlés megalakulván, az egyházmegye gondnoka a tanácskozást megnyitja. 4. A közgyűlés jegyzőkönyvének hitelesítésére elnökség, jegyzők, Győry János, Horváth Lajos kiküldetnek. 5. Olvastatott és tárgyaltatott az esperesi jelentés. Tisztelt Közgyűlés! I. Mint már néhány év óta, úgy most is igen rövidre fogom esperesi jelentésemet, hogy minél kisebb legyen a nyomdaköltség. Természetes, hogy e szempontból az általános, országos érdekű kérdéseknek kell első sorban háttérbe szorulniok. Nem is vethetek ügyet ezek közül másra, mint pusztán a felekezetek között egyre jobban kiélesedő viszonyra. Lehetetlen szemet hunynunk arra a nagy erőfeszítésre, amit országunk e nehéz helyzetében a római katholikus egyház a maga előnyére minden téren, minden irányban kifejt. Gyűlésein olyan kijelentések hangzanak el, amelyek a történeti igazsággal homlokegyenest ellenkeznek. Érzékenysége annyira fokozódott, hogy a múltnak tárgyilagos, tényeken és okmányokon nyugvó ismertetését, elbírálását nem birja ki. A tekintetben azonban semmit se fejlődött az érzékenysége, hogy kövesse Jézusnak emez örökké igaz és a társadalmi békés együttélés alapját, egyenes útját képező intését: „Amit akartok, hogy cselekedjenek veletek az emberek, ti is azt cselekedjétek azokkal és amit nem akartok, hogy cselekedjenek veletek mások, ti se cselekedjétek azt azokkal". A római katholikus egyház egyszerűen képtelen a testvéri egyenlőség és szabadság álláspontjára helyezkedni. Nem tehetem, hogy amit most így általánosságban állítottam, egyes tényekkel, nyilatkozatokkal bizonyítsam. De nem is szükséges ez; újsághírekből és saját, közvetlen tapasztalatainkból tudjuk, hogy