A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1923. július

V — 16 — József pápai lelkész-esperes a Sopronban és vidékén szétszórtan élő református híveket a pápai anyaegyházközség kebelében fiókegyházközséggé összegyűjtötte és megszervezte. Örömét fejezve ki az egyházközség fejlődése felett, soproni egyházközségünket missziói egyházközségnek minősíti s ehez az egyházkerület hozzájárulását kikéri. Ez alkalomból közgyűlésünk mély és hálás köszönetét nyilvánítja a soproni ág. hitv. ev. egyháznak azért a kegyességért s testvéri jóindulatért, mellyel egyik tantermét istentisztelettartás céljára mindenkor készséggel átengedte. De köszönetet mond közgyűlésünk Pál Dénes állami református hitoktató-lelkésznek is, ki soproni egyházközségünk gondozását minden dijazás nélkül, hivatásból vállalta és teljesíti, s munkájára Isten áldó kegyelmét kéri. ad VI. Közgyűlésünk a tisztelet emlékezetével örökíti meg jegyzőkönyvében Jakab Pál volt csöglei, nyugalmazott lelkész elhunytát; gyászoló övéinek igaz részvétét fejezi ki s erről őket jkvi kivonatban értesíti. Fájó szívvel hajol meg közgyűlésünk az adászteveli egyházközség korán elhalt kitűnő tanítójának, Lovass Dezső úrnak emléke előtt, gyászoló hitvesének igazi részvétét nyilvánítja s őt erről jkvi kivonatban értesíti Legmélyebb részvétét fejezi ki közgyűlésünk Nagy Gyula somlóvécsei tanítónak is, kinek ifjú neje az anyai legszentebb hivatás méltán siratott áldozata lőn. Az égi kegyelem vigasztaló ereje emelje fel a fájdalmasan sújtott ifjú férjet a bánat sötét völgyéből.