A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1917. június

— 44 azt, hogy a jövő gyűlésünk alkalmával már teljes számmal lehessünk jelen, s a bókének hasznos és áldásthozó munkáit gyakorolhassuk. Kmf. Tóth Kálmán Páhány János elnök. egyes, jegyző. Szabályrendelet a pápai református egyházmegyében a lelkészi és tanítói földeknek a hivek által teljesítendő megmunkálásáról. I. Őszi buza alá a talaj előkészítése. 1. Takarmány és egyéb korán lekerülő növények után. a) 5—10 cm. mély tarlószántás, utána boronálás (lehetőleg több testű ekével, esetleg tárcsás porhanyítóval); b) a talaj beéredési állapotához mérten 4—6 hét múlva második, ott, ahol a föld alakja megengedi, az élőbbéni szántással keresztben 12—15 cm. mély (keverő) szántás s utána boronálás; c) a második szántás után 4—6 hét múlva szintén a föld alakjához mérten keresztben 12—16 cm. mély vetőszántás, azután boronálás, lehetőleg vetőgéppel való vetés és vetés után boronálás. 2. Kapás és későn lekerülő növények után. a) 12—16 cm. mólyen történő egyszeri szántás, vagyis csak vetőszántás, boronálás, lehetőleg vetőgéppel való vetés és utána boronálás. (Egyszeri szántásba vetni nem jó, épen ezért vagy korábban lekerülő kapás növényeket termeszszünk, úgy, hogy legalább kétszer szánthassunk, de még jobb, ha kapás növények után nem őszi, hanem tavaszi kalászost termelünk.)