A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1917. június

- 32 — 53. A nagyacsád

i egyházközség a vonatkozó presbiteriumi és egyházközségi közgyűlési jegyzőkönyvek csatolása mellett jelenti, hogy eladni szándékozik azon malomjussot, melyet évtizedekkel ezelőtt Gyenge I). egyháztag hagyományozott az egyházközségre, oly kikötéssel, hogy annak jövedelme a mindenkori nagyacsádi lelkészt illesse. A malombizottság perbe keveredett s pervesztes lett. Ennek folytán 450 kor. perköltség terhelte meg az egyházközség malomjussát is. Az egyházközség, ahelyett, hogy vitatni akarná, hogy a perköltséget ő fizesse-e, vagy inkább a haszonélvező lelkész, teljes jóakarattal úgy határozott, hogy — mivel a malomjussnak a lelkész úgy sem sok hasznát veszi, mert a rozoga malom szüntelen való javítása s a vizvezető árok partjainak rendben tartása a bórt csaknem mindig felemészti — a malomjusst eladja, az eladási árat a lelkész javára tőkésíti. Mivel pedig a 450 K perköltség kifizetésére készpénze most nincs, ezt a 450 K-t egyelőre az eladási árból fizeti ki oly kötelezettséggel, hogy a 450 koronának 6%-os kamatját mindaddig fizeti a lelkésznek, mig azt nem pótolhatja s a malomjuss eladási árát a lelkész javára teljes összegében helyre nem állítja. Az egyházmegyei közgyűlés a malomjuss eladásához, az eladási árnak a lelkész javára tőkésítéséhez a maga részéről beleegyezését adja, azzal, hogy a befolyó eladási ár, mindenkor elkülönítve, mint Gyenge I). alapítványa kezeltessék. Mivel a lelkész által haszonélvezett malomjusst terhelő perköltség rendezésében az egyházközséget a mindenkori lelkész iránti teljes jóakarat vezette;, erre vonatkozó határozatát elismerésének kifejezésével hagyja jóvá közgyűlésünk. Jelen határozat az 1. t.-c. 67. §. o) pontja alapján a kerületi közgyűlés elé végleges határozat végett felterjesztetik. 54. Esperes úr — utalva az esperesi irodában szükségelt, igen sokszor terhes másoló munkára — arra kéri a közgyűlést, hogy szerezzen be az esperesi iroda részére