A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1912. július

— 29 — eső nyugdíj-intézeti alapbetét járulékának a folyó 1912. évre eső ötödik és utolsó, kerületünk által nem fedezett részlete, a Szabó Mária tanulmányi alapítvány kezeléseért meghatározott jövedelmi részlet terhére az egyházmegyei közpénztáros által a lelkészi nyugdijintézeti pénzkezelőhöz egy összegben átfizettessék. Indokolás: Egyházmegyénk a lelkészek helyett a járulékrészeket már négy éven át kegyeskedett fedezni, melyért a lelkészi kar mély háláját fejezi ki ez alkalommal is. A lelkészek anyagi helyzete ez évre sem javult semmit. Az Ígéretek ingatag talaja meddő. Nem terem kenyeret, ruhát s neveltetési költséget a gyermekeknek, kiknek gondját az isteni jóság és bölcsesség reánk bizta. Aki legközelebb van hozzánk, attól kell a segítséget kérnünk és remélnünk. Mély tisztelettel Nagypirit, 1912 julius 2-án alázatos szolgája: Jakab Áron református lelkész. A közgyűlés az indítványt elfogadja és utasítja a közpénztárost, hogy annak értelmében járjon el. 19. Ugyan egyházmegyei számvevő a következő indítványt adja be: Nagytiszteletü és Tekintetes Egyházmegyei Közgyűlés! Tisztelettel indítványozom, hogy azon összeg, melyet egyházmegyei közgyűlésünk kegyes határozatai alapján, a Szabó Mária tanulmányi alapítvány kezeléseért meghatározott jutalék, mint közpénztári jövedelem terhére, de voltaképen ezen alapítvány tőkéjéből, a kebelbeli lelkészek előbbi szolgálatára eső nyugdij-intézeti alapbetét járulékai fejében, az egyházmegyei közpénztáros és alapítvány kezelő az elmúlt négy évben kifizetett és még e folyó 1912. évben kifizetni fog: e folyó 1912. év végén, a főkönyvek lezárása alkalmával, a folyó évre eső kezelési jutaléknak is beszámításával, az egyházmegyei közpénztári alapokból a Szabó Mária tanulmányi alapítvány tőkéjéhez visszafizettessék, átszámoltassék, hogy így az egyházmegyei közpénztár a nevezett alapítvánnyal szemben fennálló obiigójától egyszersmindenkorra mentesüljön.