A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1912. július

Tartalomjegyzék

— 5 — járulnak a reformátusok is ugyanazon kulcs szerint — 900 koronát fordíthat adóssága törlesztésére; ily módon aztán rendkívüli adó kivetése nélkül is kitisztul adósságából 3—4 év alatt legkésőbb, így állván a dolog, én nem teljesíthettem a sikátori ág. hitv. ev. lelkész úr azon kívánságát, hogy a követelt 600 korona megfizetésére utasítsam a sikátori reformátusokat. Annyival inkább nem teljesíthettem, mert a sikátori lelkész úr még nem küldte meg hozzám se a magtári alapszabályokat, se a múlt évi zárszámadást, se a folyó évi költségvetést, bár én ezeket, mint okmányokat, kértem tőle. A föntebbi adatokat (739 K 50 f és 900 K) Sikátoron az egyházlátogatás alkalmával jegyeztem föl. Az az egyszerű tény, hogy a reformátusok és a református gyülekezetek száma általában jóval több, majdnem kétszerese az ág. hitv. evangélikusokénak, elég bizonyítéka lehet annak, hogy mi, mint hitfelekezet legalább is szolgálunk annyit az ág. hitv. evangélikusoknak, mint amennyit szolgálnak ők nekünk. Szerintem tehát semmiképen se indokolt az a nagy fölbuzdulás a gerezsdi egyezség ellen. Nagy és szép gondolat vezette ennek az egyezségnek első megalkotóit és későbbi megújítóit. Nem méltó hozzánk, ha elvetjük azt a nagy és szép gondolatot. Nem méltó hozzánk, hogy kicsinyes szempontokból, talán olcsó dicsőség hajhászásából hátat fordítunk bölcs elődeinknek. Illendő méltányossággal csak becsülni lehet azt a szép alkotást. Nekem valósággal fájna, ha korunk ezt a szép és okos kapcsot széttörné és elvetné. 5. Egeralján a templom-építés folyamatban van. Az egyháztagok azon része, amelyik éveken át ellenezte, hogy új templom építtessék, f. év január hó 21-én kelt beadványában kijelenti, hogy „ami a múltban történt, azt elfeledjük, vagy legalább el akarjuk feledni. Az új templom építésébe — bármennyire fáj is az nekünk, de egyházunk békéjét és jövendő felvirágzását tartva szem előtt — belemegyünk és belenyugszunk; az erre vonatkozó eddigi intézkedéseket elfogadjuk. De a jövendőre mi is bele akarunk folyni az ügyek vezetésébe és irányításába. Arra kérjük azért tisztelettel a nagytiszteletü Esperes urat, szíveskedjék az ideiglenes kormányzással megbízott csonka presbitérium működését megszüntetni és a teljes, rendes presbitérium megalakítását az E. T. I. t.-cz. 47. §. második bekezdése értelmében elrendelni. Az a meggyőződésünk,