A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1911. július

— 9 -i ő fizetné a helyettest. Azzal, hogy neki esetleg mennyi haszna lenne e réven, nem törődném. Ő hajlandó lett volna kiegyezni oly formán, hogy az első évben hozzájárulna a helyettes fizetéshez 400 koronával; a másodikban, ha nem állna helyre egészsége és nem taníthatna, teljesen maga fizetné a helyettest. A tanítónő e hajlandóságát közöltem a dudari elöljárósággal, ismertetve állás­pontomat. A presbitérium azonban kijelentette, hogy a „tanítónő betegsége folytán, miután az beigazoltatik, inkább fizetik az évi 600 korona helyettesítési dijat, de abba semmi esetre bele nem egyezik, hogy a helyettesítés két évi időtartamra terjedjen, még ha sajátjából fedezné is a helyettes diját". A presbitérium tehát a tör­vény szerint rá háruló terhet kész viselni, de méltányosságból se engedi bérbe adni az állást. Erre aztán kineveztem Raksányi Margit okleveles tanítónőt 1910. évi október 16-tól 1911. évi május végéig, havi 60 korona fizetéssel, a gyülekezet terhére... A presbitérium a föntebbi határozatával egyidejűleg azt kérdezte tőlem, hogy tanítónőjük, mikor férjhez ment, eleget tett-e azon követelménynek, hogy róni. kath. egyénnel nem léphet házas­ságra ? A presbitérium ugyanis úgy értesült, hogy épen róni. katholikussal lépett házasságra és reverzálist is adott. Okt. 12-én fölhívtam Ujj Mészáros Klárát, hogy küldje meg hozzám házasság­kötéséről a hiteles kivonatot. Eddig még nem küldte meg. Azon­ban okt. 23-án kelt levelében ezt irta: „mivel az uram tényleg római katholikus, hogy ez az ügy tárgytalanná legyen, végkielégí­tésért kérvényemet beadtam. Hogy a dudariak biztos tudásuk nélkül reverzális kiadását emlegették, ezért az uram fogja őket kérdőre vonni". Az ügy erre a pontra jutván, úgy véltem, az lesz a leg­helyesebb, ha bevárjuk a végkielégítési kérvény elintézését. Március 23-án megkérdeztem a kir. tanfelügyelőt, hogyan áll ez ügy ? Vá­laszolta, hogy a tanítónő „végkielégítésért beadta szabályszerűen felszerelt kérvényét, melyet a nyugdíjbizottság pártolólag terjesztett fel a minisztériumhoz". Juniusban, a vizsgák alkalmával, Pápán személyesen mondta a tanfelügyelő úr, hogy a kérvény még mindig nincs elintézve. így áll ez az ügy. 12. Halálozás. Egyházmegyénket igen érzékeny veszteség érte. 1910 dec. 27-én elhunyt a hűséges tanácsbiró : Török János úr, 76 éves korában, hosszú és kinos szenvedés után. Évtizedeken át

Next

/
Thumbnails
Contents