A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1911. július

— 5 -i Nagyszabású székfoglaló beszédében pedig a lelkészek sanyarú helyzetének javítását célzó elévülhetetlen becsű kijelentéseivel a hazai összes református papság mély tiszteletét és háláját érdemelte ki. Legyen áldott a jóságos Ég, hogy Őméltóságában a tiszáninneni egyházkerületnek ilyen kiváló világi vezért s a nagy ősöknek méltó utódját adott s tért nyitott Őméltósága előtt, hogy áldásos tevékenységét szélesebb mezőn gyakorolhassa. Meghajtjuk azért a mély tisztelet és hála zászlóját Őméltósága előtt s áldást kér közgyűlésünk mindnyájunk előtt becses életére, áldást és sikert további nemes tetteire. A pápai ref. egyházmegye közgyűlése főtiszt, dr. Baltazár Dezső urat, mint ref. anyaszentegyházunk egyik legkimagaslóbb, nagytevékenységii, lángbuzgalmu férfiát, aki ezideig is mindnyájunkat hálára kötelező áldásos közhasznú munkásságával elévülhetetlen érdemeket szerzett magának s mint az Orle elnöke is fényes betűkkel irta fel nevét egyházunk történelmének lapjaira: püspökké választatása alkalmából a sziv legmelegebb érzelmeiből fakadó örömteljes jókivánatokkal üdvözli s kéri a Mindenhatót, hogy árassza reá lelki és testi javainak bő mértékét, hogy azon őrálló toronyban, ahova a közbizalom oly nagyarányú megnyilatkozása által helyeztetett, legyen vasoszlop és ércbástya, melyen megtörjenek a vésszel fenyegető hullámok s egyházunk hajóját biztos kézzel vezethesse egy szebb és boldogabb jövő virányos partjai felé. Neki az irás szavai szerint sok adatott, sok is kívántatik tőle, áldja meg azért a kegyelemnek Istene erővel és hosszú élettel, hogy magasztos hivatását betölthesse. 5. Jákói Géza világi tanácsbiró úr szives szavakkal köszöni meg a mult évi közgyűlés azon megtisztelő figyelmét, mely szerint őt képviselővé történt választása alkalmából üdvözölte s kijelenti, hogy valamint eddig, úgy ezután is lelke legnemesebb igyekezetével fogja hazánk és egyházunk boldogítását munkálni.