A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1911. július

- 49 — tartoztak egyházi adót fizetni. A leányoknál kiváltképpen az volt a szokás, hogy csak akkor gyóntak, amikor férjhez mentek és aszerint ide vagy oda, amint a férjük ev. vagy református volt. Fiuknál is megtörtént, hogy pl. az ág. hitv. ev. vallású fiuk a református iskolába jártak, de az ágendázás után urvacsorával nem éltek, köznyelven nem gyóntak s nem is adóztak. Ez volt az eset három Szokodi nevü fiúnál, akiknek az édesanyjuk református. Ezt e szokásjogot mind a két egyház tiszteletben tartotta. Mikor azonban a három Szokodi-fiu formaszerüen áttért, reformátussá lett, ennek a ténynek hatása alatt 1910-ben ezektől is követelte az ág. hitv. ev. gyülekezet 1909 és 1910-re nemcsak a rendes adót, de az építési rendkívüli adót is. A két esztendőre kivetett adót azonban csak 1910. év őszén követelték tőlük. — Azt pedig, hogy 1908-ban vetettek rájuk adót, semmi formában sem közölték velők; tehát a törvényes határidőn belől nem is fellebbezhettek. Mikor ez eljárás ellen a Szokodi-fiuk, valamint Mészáros Gábor és János ref. egyháztag a leányát illetőleg felszólaltak és a megadóztatás ellen tiltakoztak, azt felelték az evangélikusok, hogy az „egyházközség 1908. évi határozata nem azért nem lett végrehajtva fentieken az 1909. évben, mert az illetők nem lettek volna felvéve az egyházi adót fizetők lajstromába, hanem azért, mert az egyházi adózás elengedtetett egyházhatósági engedéllyel, arra való tekintettel, hogy híveink 1909-ben önkéntes adakozással járultak a felmerült építési költségek fedezéséhez; így tehát az építési adó I. részlete 1910-ben vált esedékessé". Erre a gyimóti ref. tanító úr azt jegyzi meg, hogy „de a Szokodi-fiuk egy fillért se adtak". — Az evangélikus tanító pedig állítja, hogy az illetők a rendes formában lettek figyelmeztetve arra, hogy adó vettetett reájuk. Panaszképpen említik a gyimótiak azt is, hogy a kivetett egyházi adót róni. kath. vallású jegyzőjük nagypénteken délután hajtotta be. Mindakét sérelem lehető orvoslás végett az egyházkerületre küldetik fel. 48. Esperes úr jelenti, hogy Egeralja a templom építési tervrajzát és költségvetését beterjesztette, s az ottani közgyűlés azt is elhatározta, hogy az építési költséget templomszékek után veti ki. 4