A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1911. július

— 45 -i jelen közgyűlésünk alkalmával is nyilatkozzunk, a következő határozati javaslat elfogadását vélné célszerűnek: A pápai ref. egyházmegyei tanítóegyesületnek 1911. évi julius 3-ik napján Pápán tartott közgyűlése mély tisztelettel felkéri a Főtiszteletü és Nagyméltóságú Ref. Egyetemes Konventet, hogy a református tanítói kar tagjainak javadalmazása és nyugdíjazása tárgyában kegyeskedjék a m. kir. kormánynál közbenjárni az iránt, hogy: /. A javadalmazást illetőleg: 1. Minden okleveles magyar néptanító egyenlő törzsfizetésben s a velük egyenlő fokú képzettséggel biró állami tisztviselőkkel egyenlő javadalomban s ugyanolyan lakáspénzben vagy ennek megfelelő lakásban részesíttessék. 2. A kántori jövedelem a tanítói fizetésbe a felekezeti tanítóknál se számítassék be. 3. Amennyiben az iskolafenntartó a tanítói javadalom kiszolgáltatására képtelen, a hiány államsegélyből pótoltassék. II. A nyugdíjazást illetőleg: 1. Minden ref. néptanító, illetve hozzátartozói, ugyanolyan összegű nyugdíjban, illetve gyámpénzben részesüljenek, mint az állami tisztviselők s hozzátartozóik az 1885. évi XI. t.-c., illetve ennek kilátásba helyezett kedvező módosítása alapján. 2. Megállapított szolgálatképtelenség esetén, a tanító 35 évi szolgálat után teljes nyugdijat nyerjen s a nyugdíjazásnál a tanító összes szolgálati évei beszámíttassanak. 3. A nyugdíjigényhez a lakáspénz is felvétessék. Egyesületünk közgyűlése felkéri a Nagytiszteletü Pápai Egyházmegye- s általa a Főtiszteletü Dunántúli Egyházkerület Közgyűlését is, hogy a református tanítóságnak méltányos kérelmét a Főtiszteletü és Méltóságos Egyetemes Konventnek kegyes pártfogásába ajánlani kegyeskedjenek. Közgyűlés előadó elnök indítványát egyhangúlag, változatlanul elfogadja. Pápa, 1911 julius hó 4-én. jegyzette: Tóth Kálmán Páhány János elnök. jegyző.