A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1910. július

— 8 — 15. Réde, Ajka, Padrag a legkomolyabban felhivatnak, hogy az emésztő bajokat iparkodjanak megszüntetni; lelkészek, tanítók pedig a legszigorúbban utasíttatnak teendőiknek szeretetteljes, hűséges, Isten törvényének megfelelő munkás, szorgalmas teljesítésére. Ezekre és Csetényre vonatkozó külön esperesi jelentés a maga egészében kinyomattatik: Esperesi jelentés Réde, Ajka, Padrag és Csetény egyházakról. Tisztelt Közgyűlés! Jelentésem 15. pontjában említettem, hogy Rédén a béke még most se állt helyre. Egyházlátogatáskor egyesek panaszolták, hogy a lelkész igen sokszor napokon át távol van. Ilyenkor, ha valaki urvacsorával akar élni, nem teheti; ha kereszteltetni akar, abban is fönnakadás van. Panaszolták, hogy a húsvét másodnapi urvacsoraosztás helyett nagypénteken volt az urvacsoraosztás. S általában az ünnepek másodnapján nincs urvacsoraosztás. Panaszolták, hogy a számadás eredménye a közgyűlésnek nem lett tudomására adva . . . Ami az első pontot illeti, azt hiszem, hogy rendes körülmények között, ha a viszony általában békés — ilyen panasszal nem állnának elö. Hogy elöállanak, annak a jele, hogy nincs meg a békesség. Azt külünben maga a lelkész úr is elismeri, hogy dolgai miatt többször távol van gyülekezetétől . . . Ami az ünnepek másodnapján való urvacsoraosztást illeti, ez az utóbbi időig mindig meg volt. A lelkész úr azt állítja, hogy öt a püspök úr utasította, hogy e napokon Sikátoron tartson istenitiszteletet urvacsoraosztással. Itt az a véleményem, hogy az anyagyülekezettel előbb el kellett volna az ö beleegyezésével intézni ezt a kérdést. Egyházlátogatáskor a lelkész úr mentségét egyszerűen elfogadtam; de ha a gyülekezet csakugyan ellenzi továbbra is azt, hogy lelkésze ünnep másnapján ne otthon végezzen: akkor nem lehet a kérdést másként megoldani, mint úgy, hogy ünnep előtt, vagy után egy héttel osszon urvacsorát Sikátoron . . . Ami a számadások eredményének a gyülekezettel való közlését illeti, erre nézve a lelkész, a tanítók és több elöljáró azt jelentette, hogy e célból kétszer is volt hirdetve közgyűlés, de csak néhányan jelentek meg. Kétségkívül ez se jő jel. Nagy panaszként említették azt is, hogy a lelkész a Tisztviselők Pénzintézetétől 8000 koronás kölcsönt vett fel és ennek törleszté-