A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1909. június

- 86 — tént és mivel ennek teljesítése nem állott módjában a gyülekezetnek, kölcsönt is kellett felvennie, mely máig is fizetetlen; továbbá a lelkészi fizetés tételeiből is több nem folyt be, amit részint elköltözés, részint behajthatatlanság cimen a bíróság közbenjárására törölni kellett s így a lelkészváltozás nem javára, hanem hátrányára volt a gyülekezetnek. Az egyházm. közgyűlés a b.-m.-szentkirály—cseszneki egyháznak a felhozott indokok alapján az 1907. évi egyházmegyei jkönyv 59. pontjában foglalt elszámolással az egyházmegyei lelkészi gyámolda javára megállapított 97 08 koronát elengedi. 37. Gáncs Lajos, 43 mihályházai egyháztag aláírásukkal ellátott beadványukban azon kérelemmel fordultak az esperesi hivatalhoz, hogy iskolás gyermekeik után eddig fizetett tandíj-, gabonaés egyéb iskolai járandóságok fizetése alól már a folyó évre mentessenek fel. Az egyházmegyei közgyűlés kimondja, hogy még az 1909—10-ik tanévben is kell a gyermekek után tandijat, iskolai járandóságot fizetni, mivel ezt mindaddig fizetni kell, amig a gyülekezetek a megfelelő járandóságot az államtól meg nem kapják, az 1908. évi szeptemberi kerületi gyűlés határozata szerint. 38. A homokbödögei egyház 1908. évi október hó 28-án tartott közgyűlésében elhatározta, hogy az egyházi adóteher-csökkentési segély késedelmes kiutalása miatt kénytelen 600 kor. egyházi adót kivetni. Kivetési kulcsul megállapította: 1. hogy minden vegyesházasságban élő asszony fizessen 2 K 70 fillért; 2. minden ref. vallású férfi családfő 4 koronát; 3. ami összeg az előző két pont alatti kivetés után a 600 koronából fennmarad, az vettessék ki azon állami egyenesadó arányában % szerint, amely állami adó már az egyházi adósegély kéréséhez felterjesztve és megerősítve lett. Ezen kivetés csak ez évre (1908.) szól s amint az államsegély folyósítva lesz, azonnal életbelép az új törvény szerinti fizetés.