A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1908. december

- 20 lami adót nem fizet, az első, állami adó mellett az ahoz mért fokozatokban ; c) a magános férfi vagy nő, kinek önálló háztartása van, állami adó nélkül az első, — azzal az ahoz mért fokozatokban ; d) özvegy nő {de nem a férfi is), valamint a vegyes házasságban élő nő a reá eső személyi adónak felét; e) vegyes házas férfi a református jellegű államadó szerint határozódó személyi adónak egészét fizeti. Tehát nem rovandó meg a legkisebb mérvű személyi adóval sem a feleség, sem azok a gyermekek, kik az apai gazdaságban, mint ifjak és hajadonok munkálkodnak, vagy p. o akadémiai vagy egyetemi tanulmányt folytatnak. II. Vagyoni adót tartozik fizetni minden 20 évnél idősebb egyháztag, és pedig legalább is állami egyenes adója után 10 °/o"

o

t20 éven aluli egyháztagokra csak a III. t.-c. 8. §. harmadik bekezdése szerint vethető esetleg adó. Mindezek a költségvetéshez, annak realitása és törvényszerűségéhez tartoznak. S mivel anyagi ügyeink rendben tartásának és a helyes számadásoknak alapja a jó költségvetés, arra kiváló gondot kell fordítani. A számadások készítéséről .— az eddig előadottak után — nem sok mondani valóm van. A most szokásos készítési módot — a gyakorlat alapján egyházmegyei közgyűlésünk ismételten helyesnek ítélte. A gondnoki napló az időnkénti bevételeket és kiadásokat a megtörténtség rendjében sorolja fel. — A számoltató könyvben feljegyzett eredetiről a lelkész által hitelesített másodlat készíttetvén, azzal együtt felterjesztendő. A zárszámadás, az egy költségvetési cim alá tartozó lételek összeszedett összesítése. Az eddigi szokás az volt, hogy lelkésztársaim annyi összefoglaló cimet adtak a zárszámadásnak, a hányat épen jónak véltek, ami a költségvetéssel egyezést zavarván, az ellenőrzést is nehezítvén, a számvevőség közismert panaszaira adott okot. Azért, már csak az egyöntetűség szempontjából is a zárszámadást a költségvetésnek az előbbiekben adott cimei szerint kell készíteni s az összetartozandókat e cimek alá a költségvetésről előadott elvek szerint kell összefoglalni. Megjegyzem, hogy tiszta felfogás szerint a számadás realitását a költségvetéstől való némi eltérés az összegekben nem veszélyezteti. A plus vagy minus különbözés az emberi előrelátás korlátoltságát beszéli csupán. Csak különben legyen korrekt a tételes napló és helyesen összeállított a zárszámadás. Lehetetlenségre nem törekszünk. A zárszámadást a III. t.-c. 23. §. értelmében el