A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1908. július

— 107 — Joga van továbbá a gyűlés minden tagjának a tanácskozás megkezdése előtt a tárgysorozatra nézve javaslatot tenni s a fontosabb ügyek első sorbani tárgyalását kérni. Ily esetben vitának helye nincsen, hanem a közgyűlés a kérdés felett szavazással dönt. 11. §. A közgyűlésnek első tárgya az elnöki előterjesztés után az egyházlátogatásróli jelentés és az erre hozott határozatok; azután az indítványok, melyek a közgyűlést megelőzőleg legkésőbb 8 nappal adattak be az elnökséghez; továbbá a népiskolai ügyek; azután a pénz- és gazdasági ügyek s így tovább mindazok, melyeket az I. t.-c. 56. §-a az egyházmegyei közgyűlés elé utal. Végül tárgyalandók azon ügyek, melyek a tárgysorozatba kinyomatva nem lettek, ezek azonban csak sürgősség esetén s csak a közgyűlés beleegyezésével. A közgyűlés napján beadott ügydarab egyáltalán nem vehető tárgyalás alá. 12. §. A tárgyalás alatt levő ügyhöz a gyűlés minden tagja egyszer hozzá szólhat, de csak azon sorrendben, amint magukat szólásra feliratták. Az előadó felvilágosítás végett többször is felszólalhat, az indítványozó pedig élhet a zárszó jogával. Az elnökségnek a tárgyakhoz szólni bármikor is joga van. Úgyszintén szót kérhetnek bármikor azok is: a) akik a napirendhez szólni, b) akik személyes kérdésben felszólalni, vagy félreértett szavaikat helyreigazítani kívánják, c) akik törvényre, vagy a tanácskozási rendszabályra hivatkoznak. 13. §. Az elnökség joga, sőt kötelessége a tárgytól eltérő szónokot figyelmeztetni, a rend és illem ellen vétőt rendreutasítani. A rendreutas.'tás után szónok mentségét előadhatja s beszédét tovább folytathatja. Ha azonban ismételt rendreutasítás szüksége forog fenn: az elnök jogosítva van minden vita kizárásával szavazatra hivni fel a közgyűlést a felett, hogy szónoknak a szólás továbbra megengedtessék-e. Meg nem engedés esetén az elnök szónoktól a szót megvonja. Tanácskozás közben hangos társalgással, vagy közbeszólásokkal a szónokot zavarni nem szabad. 14. §. Ha a szólásra feljegyzettek mind nyilatkoztak, vagy a szótól elálltak, az elnök akár a nyilatkozatok alapján, akár szavazás útján a határozatot kimondja. A szavazás minden indokolás nélkül igennel vagy nemmel történik s kívánatra elrendelendő.