A Pápai Református Egyházmegye közgyűlésének jegyzőkönyve, 1908. július
— 6 — ellenére az ORLE-nek se, bár ö protestáns szövetséget tervezett; de bizonyára nem tervezte kizárólagos jelleggel; hanem csak azzal a tudattal, hogy valahonnét ki kell indulni a szabadelvű elemek tömörítése munkájának; hát induljon ki a prot. szövetségtől. A nagyobb keret, a több erö egyesítése nem lehet hát az ORLE-nek ellenére. Nov. 28-iki jelentésemben a dijlevelek értékelését illetőleg kifogásoltam konventünk azon intézkedését, amely szerint „a lelkészi és tanítói dijlevelek értékelésénél, amennyiben e fizetések állami kiegészítésben részesülnek, a már megállapított és elfogadott értékeléstől eltérni nem lehet". Akkor részletesen kifejtettem kifogásaimat. Most azért csak rövidesen azt jelentem, hogy a konvent április 22-iki ülésében Kenessey Béla indítványára kimondotta, hogy az 1907 ápr. 42. sz. határozat ezen rendelkezését hatályon kivül helyezi s elrendeli, hogy a dijlevelekben megállapított termények és szolgálmányok értékelésénél különbség nélkül minden egyházban az „Utasítás "-ban foglalt értékelés vétessék alapul. Mult évi rendes közgyűlésünk óhajtotta az egyházkerület és a konvent utján megsürgetni az országos kormányt az iránt, hogy a lelkészek fizetését 2400 kor. alapfizetéssel ás megfelelő korpőtlékkal rendezni szíveskedjék. E részben eleddig — igazán sajnos — semmi tényleges eredményre se lehet rámutatni. Nagy köszönettel tartozunk főtiszteletü püspök urunknak azért a teljességgel meggyőző, a lelkészek érdekét melegen felkaroló beszédéért, amit ez ügyben junius 10-én a főrendiházban elmondott. A lelkészek fizetése — úgymond — 1600 koronára egészíttetik ki; „azoknak a lelkészeknek a fizetése, akik elvégezték a gimnáziumot, érettségi vizsgát tettek, azután egyetemi vagy akadémiai kurzust végeztek és akik kenyérkeresethez 24—30 évük előtt nem jutnak. Megtettem az összehasonlításokat ebben a költségvetésben a többi egyetemi pálya végzését feltételül megkövetelő téren működő egyéniségek javadalmával és azt találtam, hogy a fogalmazói szakban egyetlenegy rendszeresített állás nincsen, ahol a fizetés ilyen kevés volna; pedig bizony azoké a szegény segéd fogalmazóké is nagyon kevés, de mégis több, mint a lelkészeké. A kezelő-szakban az irodatiszt fizetése több, a segédtiszté ennyi, a számtiszteké már megint